Azt nem mondhatjuk, hogy a szlovák államnyelvtörvény kedden történt megszigorítása különösebben kihűtötte a szlovák–magyar viszonyokat, merthogy eddig is igen ridegen ápolta kapcsolatait a két szomszédos EU-tagállam, az viszont valószínű, hogy a nemrégiben kinevezett magyar külügyminiszter reményei szertefoszlottak.
Balázs Péter ugyanis, miután a tárca élére került, arról beszélt békés, de határozott hangnemben, hogy igyekszik új alapokra helyezve tárgyalásokon tisztázni és megoldani a vitás kérdéseket. Hiába történt tehát minisztercsere itt is, ott is (Magyarországon kormányváltáshoz kapcsolódóan), Szlovákiában Robert Fico miniszterelnök (Ján Slota hathatós támogatásával) folytatja igencsak nacionalista színezetű politikáját. Sőt még az államfőt sem zárhatjuk ki a sorból. (Gondoljunk csak a választási kampányára – különben pedig a kormánypártoknak köszönheti újbóli győzelmét.)
Fico tehát erősen kézben tartja a gyeplőt, amire például az is utal, hogy Peter Weiss, az új budapesti szlovák nagykövet két évvel ezelőtt még azt írta a Sme napilapban, hogy „Slota korábbi és jelenlegi kijelentéseinek politikai tartalma miatt óriási külpolitikai teherré vált Szlovákia, de főként a Smer számára”. Most pedig úgy vélekedik, hogy a két ország közötti nem normális kapcsolat egyik jele, hogy magyar kormányfő 2001 óta nem járt Szlovákiában hivatalos látogatáson. „Ez a tény cáfolja azt a mítoszt, amely szerint a kapcsolatok megromlásának oka az SNS kormánytagsága”.
Fico ezzel szemben nagyon tudatosan igyekszik Magyarországra, nyilván annak bizonyítására, hogy ő igenis a tárgyalások és a jó kapcsolatok építésének a híve. A szlovák külügyminisztérium szerint ugyanis a most elfogadott államnyelvtörvény nem csorbítja a kisebbségi jogokat Szlovákiában, és nem ok arra, hogy emiatt elhalasszák Robert Fico (e hónap első felére) tervezett magyarországi látogatását. „Meggyőződésünk, hogy a nyelvtörvény elfogadása nem sérti a kisebbségi jogok garantálásának magas szintjét Szlovákiában” – nyilatkozta kedden este Ján Škoda külügyminisztériumi szóvivő.
Akár hihetnénk is a jó szándékban, ha nem tudnánk a sokat emlegetett, máig megoldatlan-megválaszolatlan „előzményekről”: a Malina Hedvig-esetről, a dunaszerdahelyi szurkolóverésről, a magyar tankönyvek ügyéről…
Mindenesetre ha a szlovák kormányfőnek eddig csak a Magyar Gárdával és Orbán Viktorral „gyűlt meg a baja”, most igencsak kiszélesedni látszik az egyet nem értők tábora. A magyar külügyminisztérium közleményében sajnálatát fejezi ki, hogy a szlovák törvényhozás „a szuverenitás gyakorlását úgy értelmezte, hogy az értékteremtő és a kapcsolatokat erősítő együttműködés lehetősége helyett egy nemzetközi jogi tekintetben több ponton aggályos, politikai üzenetét tekintve pedig kétséges döntést hozott”. Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy a korábbi megállapodás szerint a magyar diplomácia elküldte észrevételeit, de a szlovák fél kitért az általa felajánlott együttműködés elől.
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke azt közölte az MTI-vel, hogy a párt az európai normákkal, a térség népei és országai harmonikus, jó kapcsolatainak érdekeivel szemben állónak tartja a szlovák törvényhozásnak az államnyelvtörvény módosításáról szóló döntését. Szóvá tette, hogy az elfogadott államnyelvtörvény korlátozza a kisebbségi nyelvek szabad használatát, ráadásul a törvény rendelkezéseinek megsértése esetére indokolatlan és elrettentő szankciókat helyez kilátásba.
Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa, a parlament külügyi bizottságának elnöke szerint „ez az államnyelvről szóló törvény mindennek a teteje. Első alkalommal születik a második világháborút követő Európában egy olyan jogszabály, amely büntethetővé teszi a kisebbségi nyelvhasználatot. Ez pedig nem más, mint egyfajta intézményes magyarüldözés Szlovákiában”. Azt is hozzátette, hogy Magyarországnak a leghatározottabban fel kell lépnie ez ellen. A kérdésben parlamenti konszenzus van Magyarországon.
Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden Pozsonyban tárgyalt. Az elfogadott nyelvtörvénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy majd az Európai Unió keretein belül kell rendezni az esetleges fenntartásokat és vitás kérdéseket. Vannak olyan értékek, amelyeket védelmezünk kell, mint például a kisebbségek jogai és az államok szuverenitása. Mindent az Európai Unió szellemében kell tenni – nyilatkozta Solana.
A kérdésben közvetlenül leginkább a szlovákiai magyarság érintett. Csáky Pál, az MKP elnöke ezt mondta a SITA hírügynökségnek: „Ilyen jogszabály a monarchia idején sem volt. A törvényből árad a nemzeti kisebbrendűség érzése és a rosszindulat, s tartalmazza a nyelvi imperializmus elemeit is”.
Kifejtette: egy ilyen törvény alapján Albert Einstein sosem lehetett volna egyetemi tanár Szlovákiában. Róla mesélik, hogy miután Németországból távozni kényszerült, s az Egyesült Államokban telepedett le, az ottani egyetemeken németül adott elő, mert élete végéig nem tanult meg jól angolul.
Az MKP fel kívánja szólítani ellenzéki partnereit, hogy a törvénybe foglalt szankciókkal kapcsolatban forduljanak közösen az alkotmánybírósághoz. „Úgy vélem, anakronizmus és elfogadhatatlan az Európai Unióban szankciókkal büntetni a nyelvi hibákat. A törvényt összevetjük a kisebbségi nyelvek európai chartájával. A témát az Európa Tanácsban és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben is felvetjük. Téma lesz az Európai Unióban és az Európai Parlamentben is” – szögezte le az MKP elnöke.
A Bugár Béla által vezetett Híd alapítói megállapítják: A törvény mind a szlovákokat, mind a magyarokat, a romákat és a külföldieket büntetni fogja, ha nem az államnyelv elfogadott változatát fogják használni. Bevezetik a „nyelvrendőrséget”, amely felügyeli az irodalmi szlovák nyelv használatát a közéletben, a hivatalos érintkezésben, az elektronikus és nyomtatott sajtóban, illetve ellenőrizni fogja az önkormányzatok, a vállalkozók és más jogi személyek nyelvhasználatát. Megállapítjuk, hogy a törvény megvalósítása rontja a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatának lehetőségeit a kultúrában, az oktatásügyben, valamint az egészségügyi és a szociális intézményekben.
