A magyar sajtó és természetesen a pártok ezekben a napokban a Bajnai-kormány száz napját értékelik. Az MSZP – amely elsősorban a rendkívüli választások elkerülése érdekében emelte kormányra Bajnait – természetesen eredményesnek véli a munkáját. A Fidesz elutasító, a politológusok hatékonyabbnak vélik a mostani kabinetet az előzőnél.
Logikus, hogy az MSZP és a Fidesz homlokegyenest ellentétes véleményt fogalmazott meg a száz nap kapcsán, hiszen Orbán Viktorék eleve más válságkezelő programot képzeltek el, mint a szocialisták és a kormány. Ez utóbbiak a megszorításokra építenek, míg az ellenzéki párt inkább kedvezményekkel, pl. adócsökkentéssel szándékozta volna elérni a föllendülést. Mindenesetre tény, hogy az utóbbi fél évben most a legerősebb a forint – igaz, a hozzáértők azt is állítják, hogy ez nem magyar érdem, hanem európai vagy világfolyamat része –, sőt egyesek szerint már túlzottan megerősödött. A kormányintézkedések, ill. a törvények gazdasági és szociális eredménye vagy következménye azonban javarészt csak később lesz kézzelfogható. Némely (népszerűtlen) intézkedések azonban a leendő kormány számára is biztosan jól jönnek.
De lássunk néhány véleményt Bajnai Gordon kabinetjéről:
Lendvai Ildikó MSZP-elnök szerint az első száz nap meghozta az eredményeket. Úgy látja: az adatok azt mutatják, hogy Magyarország a válságkezelés terén jól teljesített – közölte az MTI a vasárnapi sajtóértekezleten hallottakat. Az elnök asszony elmondta, hogy száz nappal ezelőtt az MSZP keresztúton állt, el kellett döntenie, új kormányt alakít vagy vállalja az előrehozott választást. „Döntöttünk. Hogy a párt szempontjából jól döntöttük-e el ezt a kérdést, azt nyilván csak remélni tudom, mert remélem azt, hogy a választó a nagyobb felelősségvállalást honorálja” – fogalmazott Lendvai Ildikó.
Az MSZP elnöke elmondta, abban viszont biztos, hogy az ország szempontjából jól döntöttek: a kormány első száz napja meghozta a válságkezelés eredményeit, és ami baloldali ember számára a legfontosabb, megakadályozta a parttalan és egyre mélyülő társadalmi krízis kialakulását. Ha ugyanis nem vállalják az új kormány megalakítását, akkor ma könnyen lehet, hogy négyszáz forint közelében lenne az euró, akkor lehet, hogy nem lenne európai uniós hozzájárulás a lakáshitelesek megsegítéséhez, vagy nem sikerült volna 200 ezer munkahelyet megvédeni, illetve teremteni.
A Fideszről szólva megjegyezte: „egyre gyengülő mértékben hirdette az előrehozott választást”, hiszen Orbán Viktor pártelnök pontosan tudta, ő sem csinálhatná másképp, egy televíziós interjúban el is ismerte, a 13. havi nyugdíjat nem adja vissza.
Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője viszont úgy vélekedik, hogy a kormány által az utóbbi hónapokban megtett intézkedések feleslegesek és értelmetlenek voltak. Az elmúlt száz nap egy illegitim kormány időszaka volt, hiszen ezt a kormányt soha senki nem hatalmazta fel arra, hogy megszorító intézkedéseket hozzon – ismételte az ismert megállapítást a politikus. Úgy vélte, mára bebizonyosodott, hogy ezen lépések értelmetlenek és feleslegesek voltak, hiszen az ország gazdasági mutatói romlottak.
Kifejtette azt is, hogy a magyar kormány ellentétes intézkedéseket hozott a válság leküzdésére, mint a többi európai állam, ahol adókat csökkentettek, támogatták a vállalkozásokat, hogy azok munkahelyeket teremtsenek. Ezzel szemben Magyarországon növelték az adókat, csökkent a fogyasztás és 100 ezer munkahely szűnt meg.
(Megjegyezzük: valakinek az adatai biztosan sántítanak, amikor Lendvai kétszázezres „pluszban van”, Szijjártó viszont százezres „mínuszban”.)
A politikus hozzátette: a miniszterelnöknek nem az MSZP-vel kellene tárgyalnia, hanem a köztársasági elnökkel, mégpedig arról, hogy mikor mond le és mikor lesznek az új választások.
Az MTI által megkérdezett politológusok a mostani kabinetről, az előzővel összehasonlítva, jórészt pozitívan vélekednek. Juhász Attila, a Political Capital elemzője azt mondta, a Gyurcsány-kormánnyal szemben az volt a legfőbb vád, hogy cselekvőképtelen, a Bajnai-kabinetről azonban ilyen kép nem alakult ki, rövid idő alatt sok döntést hozott, amelyeket „könnyen vitt” át a parlamenten. Sikeres volt a rövid távú pénzügyi válságkezelés, amit úgy tudott megcsinálni a kormány, hogy közép- és hosszú távon nem rontotta a magyar gazdaság pozícióit, ellentétben például a 2006-os Gyurcsány-csomaggal.
Böszörményi-Nagy Gergely, a Nézőpont Intézet elemzője szerint a Bajnai-kormány helyzete azért különleges, mert nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mi számít sikernek és kudarcnak az esetében. „Valószínűleg a Gyurcsány-kormánynál minden tekintetben jobban teljesít Bajnai Gordon kormánya, azonban ezzel még önmagában nem találta meg a közös hangot a társadalommal, a népszerűségét nem tudta növelni, sőt elutasítottságát sem tudta jelentősen csökkenteni” – hangsúlyozta.
Juhász Attila szerint a kormány két leginkább vitatott döntése a vagyonadó bevezetése és a gyed lerövidítése. Ez lehetőséget ad majd a következő kormánynak, hogy ezeknek a döntéseknek a visszavonásával a költségvetést jelentősen meg nem terhelő, de szimbolikusan fontos döntésekkel mutathatja fel, hogy ő más gazdaságpolitikát képvisel, miközben az érdemi döntéseket nem fogja a Fidesz-kormány sem megváltoztatni.
