Megújult környezetben, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont új épületében tartotta a hétvégén szokásos éves találkozóját a MÚRE, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete.
Ki védi meg a sajtót? Ki védi meg a tulajdonostól, a fogyasztótól, az olvasótól és végül, ki védi meg saját magától? – ezekkel a kérdésekkel foglalhatnánk össze legrövidebben azt a témát, amelyet, a teljesség igénye nélkül jártak körül a táborban résztvevő erdélyi valamint Tóth Lívia, Klemm József, Kókai Szilveszter és alulírott személyében vajdasági újságírók.
A központi téma, a Ki védi meg a sajtót? előadói és az előadások után kialakult viták megerősítettek bennünket abban, hogy, nem csak az egyértelmű válaszok, hanem a pontosan és világosan feltett kérdések is a jó, az értékteremtő, értékközvetítő tájékoztatás ügyet, vagyis kisebbségben való megmaradásunkat, identitástudatunk megerősödését szolgálják. Szolgálják, ha cselekvőképesek vagyunk. Döbrentei Kornél, a sepsiszentgyörgyi Háromszék című napilapban korábban megjelent szavaival azonosulva mondhatjuk, hogy Folytonos szellemi szabadságharcban élünk.
– Ki védi meg a sajtót? Erre a nagyon provokatív kérdésre, újabb kérdések jutottak eszünkbe, de a sajtó jó működését veszélyeztető tényezőket is sikerült megfogalmaznunk – foglalta össze a tanácskozás lényegét Ambrus Attila, a MÚRE elnöke, aki a rá jellemző optimizmussal beszélt a romániai magyar sajtó gondjairól.
Ambrus Attila
– Gondot jelent a terjesztés, gondot, hogy az olvasók elfordulnak a tartalmaktól, az értékhordozó tartalmaktól. Ezért, szerintünk nagymértékben az a sajtó a felelős, amely lemondott arról, hogy fogyasztói közösséget neveljen. Itt jutottunk el ahhoz a felismeréshez, hogy a sajtónak a legnagyobb ellensége ő maga. Úgy találtuk, hogy a tulajdonos és a szerkesztőségek közötti tisztázatlan viszonyok is feszültséghez vezetnek. Az elmúlt 19 év alatt, amióta szabad az erdélyi újságírás, mindig arról beszéltünk, hogy a sajtó legnagyobb ellensége a politikum. Fontos a felismerésünk, hogy nem kell félni a politikumtól, hanem arra kell fokozottan figyelnünk, hogy a változó világban felmerülő kérdésekre megtaláljuk azokat a válaszokat, amelyek az értékteremtő, értéktartó és mértékadó sajtónak a létét biztosítják. Ez a felismerés bizonyítja, hogy nagykorúsodik az erdélyi sajtó. Oda kell figyelnie arra, hogy miként szervezi meg önmagát, hogyan neveli az újabb újságíró generációkat, hogyan tudja biztosítani az egyensúlyt a minőségi tartalom és az eladhatóságot eredményező érdekes olvasmányoknak a tálalásában. Nagyon érdekes volt az, hogy a vajdasági kollégák ismertették az ottani helyzetet, mert hol mi éljük meg azt, amiben a vajdaságiak éltek, hol ők élik meg azt, amit mi már régen megéltünk – nyilatkozta Ambrus Attila.
A MÚRE, a Gyergyószárhegyi Lázár-kastély lovagtermében, minden évben kiosztja nívódíjait azoknak a kollégáknak, akik az igazgató tanács véleménye szerint a legjobb teljesítményt nyújtották. A sajtónívódíjat az uzoni származású, Szatmárnémetiben tevékenykedő Veres István publicista kapta, az elektronikus média nívódíját Jászberényi Emese és Csifó János, az ötvenéves Marosvásárhelyi Rádió úttörői, szerkesztői.
A Tomcsányi Tibor-díjat, melyet ifjú rádiós tehetségnek ítél oda az adományozó, Tomcsányi Mária, a kézdivásárhelyi Siculus Rádió üdvöskéje, Bartha Zsófia kapta. Incze Ibolyát,a Háromszék olvasószerkesztőjét a MÚRE érdemoklevéllel tüntette ki, elismerve ezáltal azt a háttérmunkásságot, mellyel anyanyelvünk tisztasága fölött őrködik. A tavaly alapított Oltyán László-nívódíjat tényfeltáró riportjaiért Rostás Szabolcs, a Krónika munkatársa kapta.
A Lázár-kastély
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója Sándorov Péter-díjjal tüntette ki dr. Csermák Zoltán publicistát, az MTV PR- vezetőjét a Magyarország határain kívüli magyar média támogatásáért.
