(Léphaft Pál karikatúrája)
Budapesti tudósítónktól
Borzalmasan kínos esettel állt a nyilvánosság elé a héten a HVG.hu. A HVG online kiadványának csapata szerdán tette közzé azt a cikket, amely szerint Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben benyújtott doktori értekezése „felveti a plágium gyanúját”. Tekintettel arra a rendelkezésre, amelynek értelmében a köztársasági elnök személye hivatali ideje alatt sérthetetlen, nem könnyű ezzel a kérdéskörrel foglalkozni – az ember mégis kénytelen boncolgatni a témát, hiszen hatalmas a botrány.
A HVG.hu főszerkesztője, Gavra Gábor több sajtószervnek nyilatkozott a cikk kapcsán. Mindenütt elmondta, hogy a szöveget egy szabadúszó írta, aki tavaly február óta dolgozott a témán, s amikor a szerkesztőséget megkereste, a lap munkatársai minden egyes, a cikkben közölt adatot, állítást többször is ellenőriztek, mielőtt közreadták volna. És ez nem volt elég: a szerzőt is ellenőrizték, mert nem szerettek volna belefutni egy politikai játszmába. Elmondása szerint a szerző figyelmét két dolog keltette fel: az egyik a tavaly februárban Németországban kirobbant Guttenberg-botrány (amelynek során Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi minisztert vádolták meg – utóbb kiderült: jogosan – azzal, hogy csalásokat követett el doktori disszertációjának megírásakor), a másik pedig a tény, hogy egy 2005-ben megjelent interjúkötetben Schmitt Pál arról beszélt, filozófiatörténetből doktorált, noha a Testnevelési Egyetemen szerzett diplomát. A HVG.hu cikke szerint Schmitt Pál 215 oldalas doktorijának legnagyobb része (mintegy 180 oldal) egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. A Köztársasági Elnöki Hivatal szerda esti közleményében a leghatározottabban visszautasította a plágium gyanúját, s azt is közölte: az államfő személyesen, jól ismerte Nikolaj Georgievet, kutatásaik során több résztéma megtárgyalásában együttműködtek. A HVG.hu ezt követően megszólaltatta Malina Georgievet, az elhunyt bolgár sportkutató lányát, aki kijelentette: kizárt, hogy édesapja társszerzőként dolgozott volna Schmitt Pállal úgy, hogy nem tünteti fel a nevét a munkáiban.
A botrány hullámai pillanatok alatt öntötték el a magyar médiát. Az ilyenkor szokásos összeesküvés-elméletekkel egyetemben. Amelyek fő csapásiránya, hogy a Fideszből szivárogtatták ki a sztorit az államfő megbuktatása érdekében. Az elméletek megfékezésére talán elég volt Gavra beszámolója az előzményekről, de az azért még mindig vitatéma, hogy lesz-e, s ha igen, milyen következménye az esetnek. Jogi konzekvenciákról nem lehet szó, alapvetően azért, mert ha történt is plagizálás, az ügy már régen elévült. Politikai konzekvenciákat nehéz feltételezni, hiszen valószínűtlen, hogy a kormányzó pártszövetség az ezernyi baja között éppen azzal foglalatoskodna, hogy új államfőt keressen. Még akkor sem, ha Török Gábornak igaza lehet abban, hogy ha beigazolódik a HVG.hu állítása, Schmitt „politikai karrierje halálos sebet kap, működése ellehetetlenül”. A politikai elemző szerint ugyan az államfő esetleges lemondása kínos lenne, de lehet akár haszna is a kormányoldal számára: az erkölcsi példamutatás mellett a leginkább oly módon, hogy „további két évvel meghosszabbítja a mostani kétharmad által választott államfő mandátumát. Azaz: nem 2015-ben, a következő parlamenti ciklus elején, hanem 2017-ben, a ciklus vége felé érne csak véget a Fidesz–KDNP által választott elnök hivatali ideje”. Ami egy esetleges, a 2014-ben bekövetkező kormányváltás esetén nagy jelentőséggel bírna.
Amíg azonban az államfő nem tér haza Innsbruckból, az első ifjúsági téli olimpiáról, a felvetődő kérdéseket biztosan nem válaszolja meg senki. Viszont az élet nem áll meg; javában szerveződik a Békemenet, amelynek résztvevői január 21-én gyűlnek össze a Hősök terén, hogy a Kossuth térre vonulva tegyenek bizonyságot a kormány, Magyarország függetlensége és fölemelkedése melletti hitükről. A Békemenetet azok „a magyar demokraták szervezik, akik hisznek a polgári demokráciában, a nemzet függetlenségében, és növekvő aggodalommal figyelik a nemzetközi nyilvánosságban megjelenő félrevezető és elfogult híradásokat” – nyilatkozta Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője a Magyar Hírlapnak. A szervezők így szeretnék megmutatni a világsajtónak, hogy a kormány mellett sokkal többen sorakoznak fel, mint amennyien az ellenzéki demonstrációkat támogatják. A tervek szerint a megmozduláson nem hangzanak el szónoklatok, és a kormánypártok sem képviseltetik magukat hivatalosan.
