A Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is komolytalannak tartja a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnöke, Kiss István által tett javaslatot, hogy a magyar állampolgárságot a könnyített honosítási eljárás nyomán megszerző határon túliak is igényelhessenek magyarországi gyermeknevelési segélyt.
Kiss István, aki ezt a Magyar Állandó Értekezlet oktatási-művelődési albizottságában vetette fel, úgy véli, ez az intézkedés „nyolc-tíz éven belül enyhítené, huszonöt év múlva megoldaná a Kárpát-medencei magyarság demográfiai gondjait”.
Gyermekgondozási segélyt csak magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár kaphat – közölte az MPP-politikus felvetésére a nemzetpolitikai államtitkárság. Mint a budapesti államtitkárság kiemelte: a gyermekgondozási segély adókból finanszírozott ellátás, amelynek szabályait a családok támogatásáról szóló törvény tartalmazza. A törvény szerint az ellátásokra (köztük a gyesre) a jogosultság megszerzéséhez magyarországi lakóhely szükséges. Az pedig már döntő érv, hogy a gyermekgondozási díj az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, biztosítási elven működő ellátás, amelyre a jogosultságot a járulékfizetés alapozza meg. Ahhoz, hogy a gyedre való jogosultságot megszerezze a szülő, legalább 365 nap biztosítási idővel kell rendelkeznie.
Az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos tájékoztatásról a magyar kormánnyal megállapodást kötött EMNT közép-erdélyi régióelnöke, Izsák Balázs az Új Magyar Szó című napilapnak nyilatkozott: „…ez egy üres politikai lufi. Szánalomra méltó, ahogy Szász Jenő pártelnök szenzációhajhász politikai attitűdje átragad az MPP politikusaira!” (Az MPP és az EMNT között a viszony ellenséges, miután Szász Jenő több ízben nyilvánosan is támadta, sértegette az EMNT elnökét, Tőkés Lászlót.)
Hasonlóan elmarasztalta az MPP javaslatát az RMDSZ. „Nagyot akart domborítani az ötlettel az MPP-s kolléga. Légből kapott, kósza ötlet…” – vélekedett Márton Árpád képviselő, a Máért oktatási-művelődési bizottságának tagja.
A képviselő szerint nem tisztázott: a romániai gyes helyett, választhatóan vezetnék-e be a magyarországi segélyt, vagy kiegészítő támogatásként lehetne igényelni. Választani nem érné meg, ugyanis a magyarországi kismamáknak 442 lej értékű segély jár három évig, a romániai anyák két évig legkevesebb 600 lejt kapnak, sőt a gyermeknevelési szabadság idejét a nyugdíj kiszámításakor is figyelembe veszik.
„Más kérdés, hogy kiegészítő juttatásként érdemes elgondolkodni egy hasonló segélyezési rendszeren. De míg az oktatási-nevelési támogatás esetében tudjuk, hogy valóban az veszi igénybe, aki magyar iskolába íratja a gyermekét, mi a garancia arra, hogy a gyermekük születésekor magyar gyest igénylők évek múlva valóban magyar óvodába-iskolába íratják-e a gyermeküket?” – mutatott rá Márton Árpád a javaslat ellentmondásosságára.
A megkérdezett kismamák is azon a véleményen vannak, hogy a javaslat dőreség, egyetlen eredménye lehet: növeli az ellenszenvet a határon túli magyarok iránt Magyarországon. A legtöbb erdélyi magyar szerint a magyar állampolgárság nem anyagi haszonnal kecsegtet, hanem politikai jóvátétel.
