Budapesti tudósítónktól
Nemcsak Magyarországon, de nemzetközi szinten is igen nagy figyelem övezte Orbán Viktor szerdai szereplését az Európai Parlamentben. A magyar miniszterelnök felvette a kesztyűt és kiállt a képviselők elé, hogy védje a magyar álláspontokat a testület kritikáival szemben.
A lendületes, meggyőző erejű felszólalás lényege az volt, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány tulajdonképpen csak abban nem ért egyet, hogy a jegybankelnöknek és a monetáris tanács tagjainak az alaptörvényre kell-e esküdniük, vagy más módot kell választaniuk arra, hogy hitet tegyenek jövőbeni lelkiismeretes munkájuk mellett. Orbán álláspontja vélhetően nem kicsit lepte meg az EP tagjainak többségét, hiszen az elmúlt hetekben ennél jóval több bírálatot fogalmaztak meg a magyar kormánnyal szemben. A kormányfői megnyilatkozásból viszont arra lehet következtetni, mintha Magyarország meghátrálna a kritikák elől. Ami várható volt, hiszen az utóbbi napokban sorra érkeztek a bírálatok az EB-től, az amerikai, a francia és az osztrák külügyminisztertől, a német kormánytól, soha nem látott mélységbe zuhant a forint árfolyama, s nyilvánvalóvá vált: az olyannyira szükséges IMF-hitelt az ország nem kapja meg, ha előbb nem teljesíti az EU támasztotta feltételeket.
Egy hónappal ezelőtt a magyar kormányfő még egy interjúban azt mondta: az uniós bírálatoktól nem kell megijedni, „nem kell bebújni az asztal alá, hanem nyílt vitákban kell megvédeni az álláspontunkat”,szerdán viszont a Bild című német lapnak már arról beszélt: „a hatalomnak, és nem az érvek előtt fogunk meghajolni”. Az Index kormányzati forrásokból úgy értesült: napok alatt eldőlhet, hogy az EU által kifogásolt jogszabályokat milyen pontokon írják át. Fellegi Tamás, a valutaalappal folytatandó tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, aki az utóbbi napokban több fontos nemzetközi tisztségviselővel találkozott, a héten levélben összegezte a kormánynak, hogy konkrétan milyen kifogásai vannak az EB-nek a jegybanktörvény, az adatvédelmi biztos hivatalának átalakítása és a bírói munka felső korhatárának csökkentése miatt. Márpedig az EB a valutaalappal való tárgyalások megkezdését ezen törvények módosításához köti. Ami azt jelenti, hogy nincs mozgástér, nincs kibúvó.
Ezt, a jelekből ítélve, Matolcsy György is észrevette. Ugyanis a napokban az Index birtokába került az a dokumentum, amelyet a nemzeti fejlesztési miniszter írt alá, s amely leszögezi: a jegybanki függetlenség, a pénzügyi intézmények, a válságadók, a költségvetés és az adózás terén előrelépésre van szükség ahhoz, hogy Magyarországnak reménye legyen a hitelmegállapodásra. Matolcsynak nem lehetett könnyű megszövegezni ezt az iratot, hiszen a benne foglaltak végrehajtása gyakorlatilag lenullázza másfél éves tevékenységét. Ráadásul már nemcsak azt kénytelen elviselni, hogy neves, egyébként jobboldali kötődésű közgazdász kollégái is rendszeresen és nyíltan bírálják elképzeléseit, de a héten azt is meg kellett érnie, hogy Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács frissen lemondott elnöke kijelentette: Matolcsy „eléggé elhasználódott a piacon”, személyi változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy hiteles legyen a gazdaságpolitikai fordulat a befektetők számára is. Mindezt azzal együtt is, hogy úgy látja: a magyar gazdaság helyzete lényegesen jobb annál, mint amit a hitelminősítők leírtak. Az egykori jegybankelnök szerint ki kell békülni az IMF-fel, az EU-val, a befektetők képviselőivel, a nagyvállalatokkal, „békülékenyebb, simulékonyabb gazdaságpolitikát” kellene folytatni. Matolcsy minderre úgy reagált, hogy nyilvánosan szakított Járaival. Közleményben „volt barátjának” nevezte a közgazdászt, és sérelmezte, hogy Járai nem veszi figyelembe az eddigi eredményeket, s még azt is tudatta vele (és a közzel), hogy „kitűnő szellemi és fizikai állapotnak örvend”.
Ami kétségtelenül jó hír. Már csak arra várunk, hogy ugyanilyen módon jellemezhessük a magyar gazdasági állapotokat is.
