Kissé meglepő volt a román államfőnek a hétfőn Budapesten tett kijelentése, miszerint soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön. Persze azt eddig is tudhattuk, hogy Romániában sem üdvözölné a többség a kisebbségi önrendelkezést, csak éppen szokatlan, hogy a vendéglátó ország véleményével ellentétben ezt éppen az államfő mondja ki ilyen egyértelműen.
Traian Băsescu azzal magyarázta kijelentését, hogy az alkotmány szerint az országa egységes nemzetállam, tehát a nemzetiségek élvezhetnek egyéni jogokat pl. az oktatásban és művelődésben, de kollektív jogokról nem lehet szó, így területi autonómiáról sem.
A sajtóvisszhangból ítélve: azokat is meglepte az államfő határozott és nyílt állásfoglalása, akik Romániában naponta érezhetik az autonómiatörekvésekkel szembeni ellenállást. Gondoljunk csak a Székelyföld határát jelölő táblák körüli kisebb-nagyobb perpatvarokra, a székely zászlóval szembeni ellenszenvre!
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke megjegyezte, hogy nem jelent újdonságot az elnök véleménye, inkább csak az, hogy élesen fogalmazott. Az RMDSZ elnöke azonban nem borúlátó: – Soha! – mondták ezek a politikusok, amikor az RMDSZ kétnyelvű feliratokat kért, egy bizonyos idő után azonban megvalósult a cél. – Soha! – mondták, amikor teljes körű anyanyelvi oktatást kért a magyarság, néhány évvel később mégis sikerült azt bevezetni. Még olyan szimbolikus ügyekben is elhangzott a „soha” szó, mint amilyen az aradi Szabadság-szobor ügye volt, ma mégis áll az emlékmű – idézte fel Markó Béla.
– Románia egyébként csak az alkotmánya szerint nemzetállam, a valóságban régóta nem az. Hogyan is lehet egy olyan országról, amelyben másfél millió magyar él, azt állítani, hogy nemzetállam? – hangsúlyozta a politikus. Leszögezte: az RMDSZ egyértelműen támogatja a különböző autonómiaformákat, Székelyföld területi autonómiáját, akárcsak a kisebbségi közösségek kollektív jogait.
A nem túlzottan diplomatikus kijelentésben szerepet játszhat az is, hogy Băsescu fontosnak tartja megnyerni az elnökválasztásra a román szélsőségeseket (miként ez Szlovákiában is történik), a magyarok egy része pedig mindenképp rá fog szavazni.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs ezek után még inkább fontosnak tartja, hogy az európai parlamenti választásokra összefogjon a romániai magyarság, mert csak az EP-ben lehet esélyük az autonómia kiharcolására. Ehhez pedig erős magyar képviselet kell.
Tőkés László az Európai Parlamentben szólalt föl hétfőn, és egyebek között támogatást kért, vagyis azt, hogy az EP vegye védelmébe a hatóságok által fenyegetett székelyföldi önkormányzatokat, amelyeknek autonómiatörekvését gáncsolja a hatalom.
Mint ismeretes, Tőkés 2007 decemberében fogadáson volt az államfőnél, s kérte, hogy Băsescu támogassa az autonómia iránti igényüket. (Most végképp kiderült, hogy kérése süket fülekre talált.) Ugyanakkor a két évvel ezelőtti népszavazás után – akkor 210000 szavazónak 99 százaléka támogatta a székely autonómiát – március 15-ére hivatalos népszavazást terveznek Székelyföldön. Ennek már hónapok óta tartanak az előkészületei. Egyelőre úgy tűnik, hogy az elnöki kijelentés nem tántorítja el törekvéseitől az erdélyi magyarságot.
