2024. július 16., kedd

Csak magunkat szeretjük

Meg a szászokat, de őket eladta Ceau ş escu – Románok, magyarok és „más mint magyar kisebbségek”
Korábban erőszakkal, ma nagy szeretettel asszimilálna a románság

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács felmérést készített arról, hogy miként ítélik meg egymást és önmagukat a romániai nemzeti közösségek: a románok és a 13 plusz egy kisebbség, a magyar. A romániai politikai, szociológiai gyakorlatban mindig külön kezelik a magyar és a többi kisebbséget, a törvényhozásban is létezik egy frakció, amelynek a neve a „más mint magyar kisebbségek” csoportja. Más mint magyar, mert ők általában a feltétlen lojalitást képviselik, a beolvadást felzárkózásként értékelik, az anyanyelvüket csak a családi érintkezésben használják, saját közösségük rendezvényein is románul beszélnek, illetve lapjaik is román nyelven jelennek meg.

A felmérés igazolta, amit amúgy is tudunk már kilenc évtizede, hogy a románok saját magukat tartják a legjobbaknak, a megkérdezetteknek 58 százaléka vélekedik így önmagáról. De a más mint magyar kisebbségek tagjai szerint is a többségiek a legjobbak; buzgalmukban még túl is licitálják a románokat, 61 százalékuk szerint a románok megalapozottan vallják magukról azt, hogy szorgalmasak, toleránsak, vendégszeretők, nagylelkűek. Igaz, néhány negatív jellemvonást is találnak magukban a többségiek: széthúzóak, gyávák, megbízhatatlanok, nem mindig becsületesek.

A felmérés szerint a románok és a romániai más mint magyar kisebbségek önmagukon kívül csak a németeket becsülik. Szerintük minden szász hozzáértő, szorgalmas, becsületes, megbízható, törvénytisztelő, udvarias, ráadásul közösségük még összetartó is. (Kár, hogy szinte valahányan, mintegy millióan elfutottak Romániából, kihasználták a lehetőséget, hogy a Német Szövetségi Köztársaság húszezer márkáért megvásárolta őket a kommunista diktátortól, Nicolae Ceauşescutól.) A felmérésben részt vett románok 48, a kisebbségiek 58 százaléka szerint a németek nagyszerű emberek.

A zsidók megítélése nem mérvadó, mert a legtöbben nyilván hallották, hogy az antiszemitizmus nem jó bizonylat arról, aki gyakorolja a demokratikus világban, ezért arra a kérdésre, hogy milyenek a romániai zsidók, a többség és a kisebbség is nem tudommal, nem nyilatkozommal válaszolt.

A magyarokról kifejezetten rossz a véleménye a többségnek, többévnyi RMDSZ-kormányzás után is. A románoknak mindössze 34 százaléka, a kisebbségieknek a 30 százaléka kifogásolja, hogy kiállunk a kulturális önazonosságunkért, nem akarunk beolvadni, noha ma nagy szeretettel asszimilálna a románság. Korábban erőszakkal asszimilált volna…

A megkérdezettek szerint a magyaroknál csak a romák visszataszítóbbak. Nem is szabadna őket romáknak nevezni, nehogy összetévessze a tudatlan külföldi a románokkal a cigányokat, akik agresszívek, lusták, becstelenek, nem tisztelik a törvényt.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács felmérése azt bizonyítja, hogy Romániában az előítéletek alakítják az etnikumközi kapcsolatokat, s ami ennél is rosszabb, a saját közösségét, önmagát a többség tökéletesnek tartja, olyannak, amelynek nem kell megváltoznia, s amely csak kényszerűségből tűri el a másságot. Idegengyűlöletére kissé még büszke is.