Budapesti tudósítónktól
Három ellenzéki párt is tartott a szervezet jövőjét meghatározó tanácskozást az elmúlt hét végén. A Jobbik évadindítóra, az LMP és a Demokratikus Koalíció pedig kongresszusra hívta össze a tagságot, hogy megvitassák, milyen politikát folytassanak az elkövetkező időszakban.
Szombaton, a Jobbik budapesti évadindítóján Vona Gábor pártelnök arról beszélt: a párt tagjai nem kommunisták, nem fasiszták, nem nemzetiszocialisták, de nem is demokraták. Meglátása szerint a gazdasági világválság a liberális demokráciák válsága is, s meggyőződése, hogy a következő egy-két évtizedben fegyveres konfliktus robban ki, akkor pedig „nem az fog számítani, hogy ki milyen szervezethez tartozik, hanem milyen közösség része”. Ezért „a Jobbiknak kötelessége a magyar társadalom önvédelmi, önszerveződési és önfenntartási képességének javítása”. Az igencsak hosszúra nyúlt, mintegy másfél órán át tartó beszéd során Vona ecsetelte azt is, hogy mi okozta a kormány gazdasági szabadságharcának bukását. Bírálta az EU-t, hangsúlyozta, hogy Magyarországnak Kelet, elsősorban Oroszország és Törökország felé kell nyitnia.
A parlamenti képviselettel rendelkező, de önálló frakcióval nem bíró Demokratikus Koalíció első kongresszusát tartotta szombaton, ahol a pártelnök Gyurcsány Ferenc felszólalásában elsősorban és legfőképpen Orbán Viktor kormányfőt bírálta. „Magyarország nagy bajban van, a harmadik köztársaság elbukott, a nemzet szétszakadt” – adott diagnózist az exminiszterelnök, kiemelve, hogy Orbánnak távoznia kell a hatalomból. Saját korábbi kormányzására nem vesztegetett túl sok szót, arról viszont elég sokat beszélt, mi fog történni, ha leváltják a Fideszt, és ismét kormányzati pozícióba kerülhet. Az ellenzék esetleges összefogásáról szólva elmondta: a DK-nak egy ilyen csoportosuláson belül nem szabad dominanciára törni.
A legnagyobb sajtóérdeklődés mégis a Lehet Más a Politika kétnapos kongresszusát övezte. Ennek elsősorban az az oka, hogy a párt közzétette: az összejövetel résztvevői döntenek arról, milyen legyen az LMP stratégiája az ellenzéki együttműködési formákat illetően. Emellett a lemondott Schiffer András helyébe új frakcióvezetőt is kellett választani, s mindennek a tetejébe még arról is határozni kellett, legyen-e, s ha igen, hány elnöke a pártnak. A javaslat ugyanis egy társelnöki forma bevezetését indítványozta, azonban a kongresszus úgy döntött: mégsem kell elnök, marad a jelenlegi struktúra. A mandátumáról lemondott Kaufer Virág helyét az LMP-frakcióban a jövőben Szél Bernadett tölti be a kongresszusi döntés értelmében. Érdekességképpen megemlíthető, hogy Scheiring Gábor, aki korábban bejelentette, hogy a jövőben csak heti egy napját szánja politikára, mégis úgy döntött: marad „teljes állásban”, a doktoriját később írja meg. Újabb döntését azzal indokolta: korábban sem a párt politikájával, hanem szervezeti megoldásokkal nem értett egyet, most azonban neki tetsző irányba fordultak a dolgok. Az LMP képviselőcsoportja Jávor Benedeket javasolta a frakcióvezetői posztra, ezt az indítványt a kongresszus támogatta, majd a frakció megválasztotta vezetőjét. Kissé körülményes, de hát a demokrácia már csak ilyen… Egyébként arról is döntött a kongresszus, hogy az LMP nem vesz részt az új ellenzéki kerekasztal nevű kezdeményezésben, a párt önállóan készül a soron következő parlamenti választásra, mert az Országgyűlés jelenlegi pártjai között nem találnak olyat, amelyikkel a ciklus hátralévő részében a rendszeresen egyeztetett ellenzéki együttműködésnek értelme lenne.
