Egy párt frakcióülése alapvetően akkor tud igazán izgalmas hír lenni, ha zártkörű. A kormányzó pártszövetség, a Fidesz–KDNP a héten éppen ilyen, zártkörű, kihelyezett összejövetelt tartott Egerben, ahol a jövő héten kezdődő tavaszi parlamenti ülésszak programját vitatták meg az egybegyűltek. A szokásoknak megfelelően a frakcióülésnek helyet adó szálloda konferenciatermét leárnyékolták, semmi mobilozás, éppen ezért nagy meglepetést keltett, hogy csütörtökön a HVG.hu közzétette: szerdán, vitaindító előadásában a kormányfő többek között arról beszélt: puccsot kíséreltek meg ellene a közelmúltban, ám ezt sikerült elhárítani.
A HVG.hu beszámolója szerint a miniszterelnök másfél órás beszédének jelentős részét az általa csak „három lábon álló puccskísérletnek” nevezett ügynek szentelte. Eszerint az elmozdítására irányuló folyamatnak volt egy nemzetbiztonsági része, a szervezkedők felhasználták a nemzetközi médiát, valamint diplomáciai kapcsolataikat is. Példaként azt hozta fel, hogy a CNN Magyarországról szóló tudósításai szándékosan akarták azt a látszatot kelteni, hogy a Fideszen belül egyre erősödik az elégedetlenség Orbánnal szemben, emiatt befolyása meggyengült.
Ezt a hírt több más médium (Magyar Nemzet, Népszabadság, Index) is közölte, több, egymástól független, fideszes forrásra hivatkozva. Az ellenzéki újságírók gúnyolódva kommentálták, a Tanú című film harmadik része forgatásának nevezve a dolgot, míg a kormánypártiak szerint igenis életszerű ez a felvetés, amely magyarázza, miért érte Magyarországot december folyamán oly sok nemzetközi bírálat.
Viszont a frakcióülés utáni, tegnapi sajtótájékoztatón Lázár János, a képviselőcsoport vezetője kijelentette: egyetlen mondat nem hangzott el a miniszterelnök vitaindító szerdai beszédében abból, ami a médiában a kiszivárgott információk alapján megjelent.
Innentől aztán már az „elmondta még” kategóriába került minden más, egyébként fontos ügy, amiről a Fidesz illetékesei a nyilvánosságnak is beszámoltak. Mert a sajtót foglalkoztató kérdés már csak az, hogy volt-e puccs, vagy nem volt. De legalábbis: beszélt-e róla a kormányfő, vagy nem beszélt?
Pedig érdemes megemlíteni, hogy a Fidesz–KDNP-frakció úgy döntött: a választási eljárási törvényt, illetve a pártfinanszírozási sarkalatos törvényt az ellenzékkel együttműködve fogják kidolgozni. Ez azt jelenti, hogy a kormányzó pártszövetség konzultációs hajlandóságot mutat. Olyannyira, hogy még azt a javaslatot is megvitatják, amelyet két szocialista képviselő még 2010 elején terjesztett a parlament elé. Lázár János azt is elmondta: döntés született a BKV ügyében is. Nevezetesen olyan, hogy a fővárosnak kell elkészítenie azt a tervet, amely megoldást jelenthetne a közlekedési cég helyzetének rendezésére. A frakcióvezető azt kérte, Tarlós István főpolgármester „ne csak a markát tartsa, hanem legyen szíves megoldási javaslattal is előállni”. A szóhasználat arra enged következtetni, hogy a főpolgármester és a frakció elképzelései ellentétesek egymással.
Orbán egyébként arról is beszélt: nem szerencsés vagy nem megfelelő megoldások is születtek az elmúlt másfél év gyorsított törvényhozásában, de ezeket most majd kijavítják, ha kell, akár törvénymódosításokkal is.
Az elmúlt hét egyik érdekes híre egyébként Brüsszelből érkezett, és a magyar felsőoktatási törvényre vonatkozik. Ugyanis a BruxInfo értesülései szerint uniós jogszabályt sérthet, és közösségi célkitűzésekkel is szembemehet az a jogszabály, ami az államilag finanszírozott képzésben részt vevő tanulóknak írna elő kötelező magyarországi munkavégzést. A tavaly októberben elfogadott jogszabályt és az azt kiegészítő januári kormányrendeletet már vizsgálja is az Európai Bizottság. A testület szerint a törvény sérti a személyek szabad áramlásának európai elvét. Tekintettel azonban arra, hogy mekkora taps jutalmazta Orbán Viktor keddi évértékelő beszédének azt a részét, amelyben a kormányfő éppen azt részletezte, hogy mennyire jónak tartja a felsőoktatás átalakítását, valószínűsíthető, hogy ez is egy újabb sarokköve lesz a magyar kormány és az EU illetékesei közötti nézeteltéréseknek.
