Az Európai Parlament csütörtöki ülésén megszavazta azt a javaslatot, amely értelmében a magyar kormány több intézkedését vizsgálat tárgyává teszi. A négy baloldali frakció által benyújtott határozat „súlyos aggodalmat” fejez ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. Emellett felszólítja a magyar kormányt, hogy tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket. Ráadásul a dokumentum felszólítja az Európai Bizottságot, hogy vizsgáljon felül több magyar jogszabályt; az igazságszolgáltatás függetlenségét, a jegybanki törvényt, az Alkotmánybíróság jogkörét, az adatvédelmi ombudsmani poszt megszüntetését, a választási törvényt, a politikai ellenzék jogainak gyakorlását, a sajtószabadságot és az egyházi törvényt.
A vizsgálat végén az EU megállapíthatja, hogy a kormány intézkedései megsértik az unió alapelveit, és ajánlásokat fogalmazhat meg, hogy a kormány milyen módon változtasson a kifogásolt döntéseken, illetve ellenőrizheti az ajánlások végrehajtását. Az EP magyar néppárti frakciójának tagjai szerint a koncepciós perek gyakorlatát idézi az eljárás.
Amely valójában túl sokat még nem jelent. Ahogyan arra az elmúlt hetekben többen felhívták a figyelmet a kormányoldalról, az EU nagyon sok országgal szemben folytat vizsgálatot, kötelességszegési eljárást, egyebet. De ezek csak eljárások, amelyeknek a végén ilyen vagy olyan következtetést lehet levonni. Nem ítéletek. A vizsgálatok megindítása kínos, természetesen, de – ahogyan azt Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár mondta – a kabinetnek semmilyen vitája nincs az Európai Unió alapelveit illetően. Azt is hozzátette: ha a magyar jogrendszerben történt változások bármelyikéről bebizonyosodik, hogy nincs összhangban az európai joggal, akkor az illetékesek megtalálják a megfelelő megoldást. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője még egyértelműbben fogalmazott: az EP határozatának nem lesz hatása az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokra.
A kimondottan belpolitikai terepen pedig a hét egyik legérdekesebb eseménye egy megállapodáshoz fűződik: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), a Főpolgármesteri Hivatal és az Egymillióan a Sajtószabadságért Mozgalom képviselői megegyeztek abban, hogy március 15-én ki hol ünnepel. A KIM és a főváros ugyanis jóval korábban lefoglalta az egész belvárost a nemzeti ünnep idején tartandó rendezvényeire, így a millásoknak az Erzsébet híd pesti hídfőjéhez tervezett megmozdulása, úgy tűnt, nem realizálható. Most mégis sikerült olyan megállapodást összehozni, amely lehetővé teszi a millások demonstrációját is. Ha ez az első konkrét jele annak a Fidesz több prominense által tett bejelentésnek, miszerint a jövőben a szemben álló felekkel való konszenzusra törekvés jellemzi a kormánypárt politikáját, akkor csak dicsérettel illethető az egyezség.
Nem volt ennyire pozitív kicsengése viszont annak a történetnek, amely hétfőn kezdődött a parlamentben, és az MTI felelősségre vonásával ért véget. Történt ugyanis, hogy a parlamenti adok-kapok során egy szocialista képviselő negyvenhétezer forintot tett le Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter államtitkárának asztalára, hogy ha már a tárcavezető szerint ebből az összegből meg lehet élni egy hónapon át, lenne szíves és éljen is meg belőle. Még aznap egy sajtótájékoztatón Zsiga Marcell fideszes képviselő az MTI Hírcentrum riporterének kérdésére, miszerint ő maga meg tudna-e élni havi negyvenhétezer forintból (ennyi ugyanis a közmunkabér összege), azt válaszolta: „Biztosan meg lehet élni negyvenhétezer forintból, igen, azt hiszem, igen”. Aztán az RTL Klub a kereskedelmi tévék tömörítési taktikáját követve ezt az egyetlenegy mondatot vágta be híranyagába. Mire Zsiga úgy reagált: az MTI munkatársának kérdése „indokolatlanul provokatív volt”, amit az RTL és mások kiragadtak a szövegkörnyezetből, és manipuláltak. Az MTI szokatlanul éles hangnemben reagált, mondván: a Hírcentrum nem felelős azért, hogy egy sajtótájékoztatón elhangzott kérdéseket és válaszokat melyik sajtóorgánum milyen módon dolgozza fel. Szerencsére, Zsiga (aki korábban azzal híresült el, hogy egyszerre vett fel költségtérítést az önkormányzatától és a parlamenttől is, összesen négyszázezer forintot, noha ezt a Fidesz-frakció egyértelműen tiltotta) erre már nem reagált…
A hét érdekességei közé tartozott még az a kissé kezdetleges, kissé naiv, de mindenképpen őszinte megmozdulás, amelyet a Hallgatói Hálózat szervezett szerdán a felsőoktatási keretszámok és a röghöz kötés ellen. A mintegy másfél ezernyi középiskolás és egyetemista előbb felvonult a városban, majd egyszerűen elfoglalta az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának egyik előadótermét, hogy ott közösen fogalmazza meg a társaság a követeléseit. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár másnap közölte: a kormány ennek ellenére sem vonja vissza a keretszámokat. Meg annak ellenére sem, hogy még Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint is kissé elhamarkodott volt az erre vonatkozó döntés.
Orbán Viktor miniszterelnök pedig azt jelentette ki: habár eltér a tüntető hallgatók és a kormány álláspontja, ő örül annak, hogy a diákok élnek az egyetemi autonómia jogával, és hallatják a hangjukat. „Ahhoz képest, ahogy mi csináltuk, tulajdonképpen még nagyon mérsékeltnek is mondhatóak” – tette hozzá a kormányfő egy rádióinterjúban. Arról viszont nem tett említést, hogy ezt a mérsékeltnek mondható hangot meghallgatja-e.
