Az embereknek általában meglehetősen rossz véleményük van a statisztikáról – mégis, mindig mindenki a százalékokhoz nyúl, ha össze akar hasonlítani valamit. A statisztikai adatok különösen irritálóak tudnak lenni, ha a mindennapi élet, a gyakorlat, a tapasztaltak állnak a számokkal szemben. Olyankor mindig úgy érezzük, a számok átvernek bennünket. Fokozottan igaz ez olyankor, amikor az inflációról, a drágulásokról olvasunk.
Valószínűleg éppen emiatt meglehetősen sokan vannak ma Magyarországon, akiket őszintén meglepnek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közzétett adatai, amelyek szerint a januári infláció mindössze 5,5 százalékos volt. Persze, a közgazdászok azonnal hozzáteszik, hogy ez magasabb, mint amire a szakértők számítottak. A családi kasszák kezelői viszont azt teszik hozzá, hogy aki ezt kiszámolta, nyilvánvalóan nem járt üzletben az elmúlt hetekben, hónapokban.
A szakértők megállapításai szerint az infláció gyorsulásához jelentős mértékben járult hozzá az általános forgalmi adó 27 százalékra emelése, a forint januári gyengélkedése és az, hogy jelentősen megdrágultak az üzemanyagok. A decemberi adatokhoz képest a fogyasztói árak 2,1 százalékkal lettek magasabbak. Tételekre lebontva ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek átlagosan 2,8 százalékkal drágábbak, mint egy hónapja. Még pontosabban: a csokoládé több mint 10, a tojás 8, az étolaj 5,1 százalékkal volt költségesebb mulatság, mint decemberben. De drágult a krumpli, a friss zöldségféle, a gyümölcs, a szalámi, a szárazkolbász, a sonka, a kávé is. Az üzemanyagok ára havi szinten 5,3 százalékkal, éves összevetésben 18 százalékkal emelkedett. Az egy évvel ezelőtti szinthez képest 6,4 százalékkal drágább a háztartási energia ára: a távfűtésé 11,7 százalékkal, a vezetékes gázé 5,7 százalékkal lett nagyobb. A tavaly januári árakhoz viszonyítva a cukorért 36, a margarinért 28, a sertéshúsért 12,2, a marhahúsért 11 százalékkal kell többet fizetni.
Ehhez képest kevéssé vigasztaló, hogy a ruházati cikkekért átlagosan 2,7, míg a tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint decemberen.
A Magyar Nemzeti Bank decemberben közzétett inflációjelentésében egyébként azt írta, hogy idén a 3 százalékos középtávú cél felett lesz az infláció. Ennek egyfelől az az oka, hogy a gyenge forint miatt az importtermékek, elsősorban az üzemanyagok és az idényjellegű élelmiszerek drágulnak. Másfelől viszont az árak emelkedéséhez hozzájárul az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adójának emelése, a köznyelvben chipsadóként elhíresült népegészségügyi termékadó növelése, illetve a baleseti adó és az áfakulcs emelése. Ugyanakkor a tény, hogy az embereknek kevés elköltendő pénzük van, bizonyos mértékig vissza is fogja az inflációt, hiszen senki sem szeret árat emelni, ha árujára nincs kereslet.
Ha a hivatalos statisztikai adatokat nem is befolyásolja, érdemes ide kapcsolni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatait is, amelyek szerint tavaly 570ezer liter illegális üzemanyagot foglaltak le az illetékesek Magyarországon. Ez az ötszöröse az egy évvel korábban lefoglalt mennyiségnek. A csempészet elsősorban az ország keleti részén tapasztalható. A lefoglalt benzint és gázolajat az adóhivatal ingyen adta át másoknak közcélokra, vagy maga használta fel, írja a Magyar Nemzet. Jelentős mennyiségű illegális üzemanyag került az önkormányzatokhoz is, a polgármesterek ugyanis ár- és belvíz idején kérelmezhetik, hogy a NAV bocsásson rendelkezésükre az elkobzott benzinből, gázolajból, amellyel a leggyakrabban szivattyúkat hajtottak. Az adóhivatal kimutatása szerint a katasztrófahelyzetek kezelését az elmúlt három évben több tízezer liter illegálisan előállított vagy értékesített hajtóanyag segítette.
