Tüntetést szerveznek a szaksze rvezetek szombaton és vasárnap Nagyváradon, az RMDSZ-kongresszus színhelye előtt, mert a szakszervezeti vezetők a magyarokat hibáztatják a készülő munkatörvénykönyv előírásaiért. Pontosabban: azt állítják, ha az RMDSZ nem szavazná meg a tervezetet, a kormány nem is foglalkozna azzal, mert nem tudná elfogadtatni a jogszabályt.
Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezet Kovászna megyei elnöke fájlalja, hogy az erdélyi magyarság egyik elöljárója, Frunda György szenátor a tévében kétszer is védelmére kelt azoknak a változtatásoknak, amelyek a szakszervezetek és munkaadók nagy részének egybehangzó véleménye szerint kizárólag a külföldi vállalkozók érdekeit szolgálják. A Külföldi Beruházók Tanácsa szorgalmazta a munkaerőpiac liberalizálását, az államelnök és a kormányfő számára pedig láthatóan többet nyom a latban az idegenek haszna, mint a saját állampolgárainak védelme. A liberalizáció azt jelenti, hogy az előírások egy részét megszüntetik, ezt azonban csak ott lehet megtenni, ahol már rendezettek a munkaügyi viszonyok, és kialakult bizonyos egyensúly a munkaerő-kereslet és -kínálat között – állítja Bong Vilmos. Romániában nem itt állunk, mondja a szakszervezeti vezető, negyvenszázalékos a feketemunka aránya, és nem is tudni, mekkora a szürkegazdaság. A szakszervezetek sok munkahelyen megszűntek, az alkalmazottak nem tudják érvényesíteni a jogaikat, és könnyen elveszíthetik az állásukat.
„Ha ezt a törvényt elfogadják, tovább nő a feketemunka és a visszaélések mértéke, a társadalom különböző rétegei közötti különbség pedig szakadékká mélyül, tömegeket fog nyomorba dönteni a kormány” – összegzett Bong Vilmos.
Ám a kormánynak valamit könnyítenie kell a munkaadókra nehezedő terheken, adó- és illetékcsökkentést nem akar eszközölni, mert hamarosan választások jönnek, kell a pénz a kincstárba, ezért az alkalmazási feltételeken enyhít. A minimálbért pedig nem növelheti, mert a külföldi cégek jelezték, ez esetben Ukrajnába vagy Szerbiába, esetleg Magyarországra költöztetik vállalataikat. A miniszterelnök Emil Boc szerint az európai gyakorlat azt mutatja, hogy a meghatározott idejű munkaszerződésekkel nő a munkatermelékenység, jobbak a gazdasági eredmények.
A képviselőház munkaügyi bizottságának RMDSZ-es tagja, Kerekes Károly elmondta: a munkatörvénykönyv néhány előírásával maga sem ért egyet, ám a szakszervezetek kollektív munkaszerződéssel kapcsolatos aggályait megalapozatlannak tartja. „Nem arról van szó, hogy megszűnik a kollektív munkaszerződés, hanem az országosan egységes szerződést felváltja az európai országokban alkalmazott, ágazatonkénti kollektív munkaszerződés” – magyarázta el a képviselő. Kerekes Károly túl hosszúnak tartja a 90 napos próbaidőt, túl rövidnek a kötelező 10 napos pihenőszabadságot. Szerinte szükség van a 15 napra, hogy az alkalmazott visszanyerje erejét, s ez a munkáltató érdeke is. Kerekes Károly kijelentette, hogy az RMDSZ a munkavállalók érdekeit szem előtt tartja.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter ugyanakkor bírálta a szakszervezetek szándékát, hogy az RMDSZ-kongresszus színhelyén tüntetést szerveznek. „A szakszervezetek összetévesztik egy politikai szervezet belső eseményét a kormány vagy a parlament munkájával. Mi a kongresszuson nem a munkatörvénykönyvet vitatjuk meg, hanem saját, belső dolgainkról beszélünk” – jelentette ki.
A jelenlegi munkatörvénykönyv sem a munkaadók, sem a munkavállalók érdekeit nem szolgálja, a módosítás pedig rontja a munkapiaci esélyeket, és – mint a Boc-kormány intézkedéseinek a többsége – az életszínvonalat.
