Alig öt percre volt szüksége Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárnak ahhoz, hogy tegnap a Magyar Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásában tájékoztassa a parlamentet a felsőoktatási felvételi eljárás lezárultáról. Az ellenzéki pártok vezérszónokai az időtartamot ugyan nem, de a beszéd tartalmát erősen kifogásolták.
„Beosztásomból adódó kötelességemnek teszek eleget akkor, amikor a köz- és felsőoktatás egyik legfontosabb állomásához érkezve tájékoztatom a Tisztelt Házat és az ország nyilvánosságát arról, hogy sikeresen lezárultak a felsőoktatási jelentkezések múlt hét péntekén éjfélkor” – kezdte beszámolóját Hoffmann Rózsa, aki emlékeztetett: Magyarország megújulásának, versenyképességének és felzárkózásának reményével és szándékával fogtak hozzá a felsőoktatási rendszer jelentős átalakításához, amelynek első lépéseként az Országgyűlés tavaly decemberben elfogadta a felsőoktatási törvényt. Ennek egyik első következménye, amit a diákok már most a bőrükön éreznek, a felsőoktatási keretszámoknak a korábbi évekhez képest igencsak jelentős átalakítása. Az oktatási államtitkár kiemelte: a törvény értelmében nem korlátozzák a felvételi helyek számát, amennyiben valaki eléri a 240 pontot, az bejuthat a felsőoktatásba. „A költségviselésnek új módjait találtuk meg: vagy teljes mértékben állami ösztöndíjjal lehet tanulni (ez lesz a sorsuk a legjobbaknak), azoknak, akik a következő kategóriába kerülnek, a műszaki-természettudományi és informatikai területen 50 százalékban fedezi az állam a költségeit, akik pedig egy kicsit gyengébben szerepeltek, önköltségen fizetik a képzésüket” – mondta Hoffmann Rózsa, hozzátéve, hogy az állam ilyen vagy olyan formában hetvenezer fiatal tanulmányait támogatja. „A közel hetvenezres szám nagyjából korrelál azzal a számmal, ahányan eddig jelentkeztek” – tette hozzá. Arról is beszélt: a hallgatók „szabadon dönthetnek”, hogy aláírják-e azt a szerződést, amellyel kötelezik magukat, hogy az államilag támogatott képzési idő kétszeresét Magyarországon dolgozzák le. És megemlítette, hogy diákhitellel támogatják azokat, akiknek családja nem tudja kifizetni az önköltséges képzést.
Az államtitkár dicsérte az informatikai felvételi rendszer kapacitását, de kiemelte: részletes eredményeket a felvételivel kapcsolatosan csak a hét végén tudnak közölni.
A parlamenti szokásrendhez híven a frakciók reagálhattak az államtitkár felszólalására. Meg is tették, s mindegyik ellenzéki képviselőcsoport vezérszónoka megfogalmazta bírálatát. Az MSZP-s Hiller István arról beszélt: a szakállamtitkárságnak „kitartó lelkesedéssel és sok energiával sikerül elérni a negyven évvel ezelőtti múltat”. Bírálta az államilag támogatott képzési helyek elosztását, azt, hogy a több mint ötvenezer állami ösztöndíjas hely számát harminckétezerre csökkentette a kormány. Hiller arról is beszélt: a környező országokban jóval olcsóbb lesz az egyetemi diploma megszerzése, mint Magyarországon.
A jobbikos Balczó Zoltán szerint a tandíjmentesség hangsúlyozása csak játék a szavakkal, hiszen a kormány valójában fizetőssé tette a felsőoktatást. Azt is kiemelte, hogy az adatok hiányában nem tudja értékelni az államtitkár által sikeresnek minősített jelentkezést. Emlékeztette az államtitkárt, hogy a kezdetekkor teljes mértékben élvezte a Jobbik támogatását törekvéseiben, éppen ezért hatalmas most e párt csalódása.
Az LMP vezérszónoka, Osztolykán Ágnes „mérhetetlen szomorúsággal” hallgatta Hoffmann Rózsát, aki mintha egy másik országból nézné rózsaszín szemüvegben az országot. „Nagyon jól kitanulta és nagyon jó memóriával megőrizte az emlékezetében a tervgazdálkodás elméletét” – mondta az államtitkárról az új oktatási rendszert jellemezve, amely a képviselő szerint korlátozza a társadalmi mobilitást. Ugyanakkor azt is kijelentette: bízik benne, hogy az államtitkár idővel belátja tévedését.
A kereszténydemokrata Michl József megvédte Hoffmann Rózsát a „kritikáknak álcázott minősítésekkel” szemben, mondván: a jelentkezők létszáma bizonyítja, hogy a felsőoktatási reform sikeres volt. A Fidesz nevében Pokorni Zoltán szólalt fel. „Valamennyien aggodalommal vegyes bizalommal vártuk a felvételi számok alakulását” – kezdte felszólalását, majd a végrehajtott reformot az évtized egyik legradikálisabb átalakításának nevezte. A felsőoktatás költségigényéről szólva elmondta: annyi pénz nincs, hogy a tömeges felsőoktatást állami pénzen finanszírozzák. Ezért választani kell: vagy meg kell szüntetni a felsőoktatás tömegességét, vagy privát forrásokat kell bevonni a finanszírozásba. A parlament oktatási bizottságának elnöke szerint ez utóbbira jó megoldás a DiákhitelII. Azt is elmondta, amit az államtitkár nem tartott fontosnak hangsúlyozni: némileg visszaesett az egyetemre jelentkezők száma a tavalyihoz képest. Hozzátette, hogy így is annyian jelentkeztek, mint a szocialista kormányok utolsó évében.
Hogy tulajdonképpen hányan vannak, akik ugyan beadták jelentkezési lapjukat valamely magyarországi egyetemre, de az iratkozáskor mégis valamely külföldi intézmény mellett döntenek, arra majd csak őszre tudjuk meg a választ. Addig pedig (nekünk is és az érintett diákoknak is) be kell érnünk a nyúlfarknyi államtitkári beszámolóval.
