Magyarországon teljességgel szokatlan helyen, egy környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó honlapon megjelent írás keltett meglehetősen nagy közfigyelmet az elmúlt napokban. A greenfo.hu honlap közölte ugyanis a Vidékfejlesztési Minisztérium lemondott államtitkárának levelét, amelyben Ángyán József megindokolja, miért vált meg posztjától. És az exállamtitkár maffiahálózatról, zöldbárókról, oligarchákról, folyamatosan fogyó levegőről ír…
Ángyán József, az 59 éves agrármérnök, mezőgazdasági kutató-szakmérnök, egyetemi tanár, intézetigazgató, az MTA doktora, 2010–2012 között a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára január 18-án nyújtotta be lemondását írásban, s akkor döntését nem indokolta. A kormányfő pedig elfogadta a felmentésre vonatkozó kérését. Ezt követően több zöldszervezet levélben fordult Orbán Viktorhoz, arra kérvén a miniszterelnököt, hogy a kormány állítsa le a környezetvédelmi és vidékfejlesztési szakemberek elbocsátását, valamint erősítse meg pozíciójában Ángyánt. A kormányfő ezt ugyan nem tette meg, de Ángyán József megírta levelét, amelyben a zöldek mellette való kiállását köszönte meg – és egyúttal némi magyarázattal is szolgált arra vonatkozóan, hogy miért mondott le. „Az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt »maffiahálózat« mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam, munkatársaim, valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti Vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk” – olvasható Ángyán levelében. Az exállamtitkár arról is beszélt: a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott programmal szemben „mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok”, „maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák és a volt téeszeket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos »zöldbárók« koalíciója jött létre”. Ángyán szerint ez az érdekcsoport elérte, hogy az államtitkár körül elfogyjon a levegő, ellehetetlenüljön a közös vidékstratégia megvalósítása, mi több: elkezdődött „annak gyökeres átalakítása, adott gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé züllesztése, és megindult az állami földterületeknek a meghirdetett birtokpolitikai irányelvekkel gyakorta össze nem egyeztethető bérbe adása”. S mivel ezzel a körrel és a kikényszerített irányváltással nem tudott közösséget vállalni, hát lemondott. Azt is hozzátette: a kormányfő nem adott neki lehetőséget a problémák és a hónapok óta érlelődő végső döntés okainak személyes megbeszélésére.
A levélíró tehát arról beszél, hogy ma Magyarországon nem a minisztériumi irányelvek, hanem „zöldbárók” elképzelései szerint alakulnak a dolgok a vidékfejlesztésben. Ami azért eléggé ijesztően hangzik. Ugyanis a levél írója ennek a területnek az államtitkára volt. Felelős ember, akinek rálátása van a történésekre. És aki annyira nem tudott e történések ellen érdemben tenni, hogy végül az egyetlen, rendelkezésére álló eszközhöz, a lemondáshoz nyúlt. Ami az egyénnek talán megnyugvást hoz, legalábbis lelkiismereti szempontból, a közösségnek viszont édeskevés haszna lesz belőle. Hiszen ha egy államtitkár tehetetlen, mit tehetnek az alacsonyabb polcon lévők?
A hírek szerint Ángyán József posztjának várományosa Budai Gyula. Az elszámoltatási kormánybiztos. Ha valóban ő ül az államtitkári székbe, jó eséllyel alaposan kamatoztathatja a mindenféle gyanús üzelmek felderítésében szerzett jártasságát az új tisztségében is. Ugyanis a miniszterelnök az utóbbi hetekben több fórumon is elmondta: a gazdasági elitet távol kell tartani a politikai döntéshozataltól. Így hát, akárki legyen is a vidékfejlesztési minisztérium tisztségviselője, kénytelen lesz nekilátni felszámolni a visszás helyzetet, ami a mezőgazdaságban tapasztalható.
