Magyarországnak is fontos, hogy Szerbia az EU tagjelöltje legyen, hiszen egy szomszédos országról van szó, ahol nagy számban él magyar kisebbség – jelentette ki Győri Enikő. A Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára tegnap Budapesten egy háttérbeszélgetésen hangsúlyozta: politikai szempontból nagy hiba lett volna, ha az EU tovább késlelteti Szerbia tagjelölti státusának megadását.
Győri Enikő emlékeztetett: az Általános Ügyek Tanácsa keddi ülésén, az utolsó pillanatban, amikor már szinte csak formalitásnak tűnt a tagjelölti státus megszavazása, Románia kételyeket fogalmazott meg a Szerbiában élő román kisebbség helyzetével kapcsolatban, s kiemelte: további garanciákat tart szükségesnek, hogy a kisebbség jogai kellő védelmet kapjanak. A testület végül olyan kompromisszumot fogalmazott meg, amelynek értelmében az uniós külügyminiszterek javasolják, a tagállamok állam- és kormányfőiből álló testület indítványozza az Európai Tanácsnak, hogy erősítse meg Szerbia tagjelöltségét. Az államtitkár felidézte: a tagjelöltségi státus megadásához a tagállamok egyhangú döntése szükséges. „A tagállamok megállapították, hogy nagyon komoly előrelépés történt a Belgrád és Prishtina közötti párbeszédben, ami előfeltétele volt a tagjelölti státusz megadásának. A román ellenvetést követően ezért 26 ország érvelt a státusz megadása mellett. Magyarországnak ebben az egész folyamatban meglehetősen komoly szerepe volt: a bővítés iránt nagyon elkötelezett ország vagyunk, hiszen meggyőződésünk, hogy az EU-nak önös érdeke a bővülés. Egyrészt belső tartalékot látunk a bővítésben, gazdasági értelemben kiaknázatlan potenciált, másrészt a közvetlen szomszédságunkról van szó, így hát ez biztonságpolitikai érdekünk is” – emlékeztetett Győri Enikő, hozzátéve: az érintett országoknak természetesen eleget kell tenniük a csatlakozási feltételeknek. A keddi értekezleten történtek elbeszéléséhez visszatérve elmondta: a román tiltakozást követően egyeztetések, telefonálgatások kezdődtek, s végül megszületett a kompromisszumos megoldás.
Ugyanakkor magyar szempontból sorsdöntőnek nevezte, hogy a külügyminiszterek ülésén elfogadott dokumentumhoz nyilatkozatot is csatoltak, amely a Szerbiában élő kisebbségek tiszteletét, védelmét fontos csatlakozási kritériumként határozza meg. A nyilatkozatban foglaltak végrehajtását az Európai Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) folyamatosan ellenőrzi.
Győri Enikő Koszovóval kapcsolatban elmondta: megvalósíthatósági tanulmány készül majd, amely megvizsgálja, hogy Prishtina aláírhatja-e a stabilitási és társulási egyezményt.
„Magyar, közép-európai és összeurópai szempontból rendkívül fontos lépés Szerbia tagjelölti státuszának megadása. Ráadásul a bővítési folyamat így hiteles maradhat. Ha ugyanis feltételeket szabunk, amelyeket az adott ország teljesít is, akkor kötelességünk ezt elismerni a tagjelölti státusz megadásával. Persze, újabb eredményeket kell felmutatnia Szerbiának ahhoz, hogy elkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások, de politikailag nagyon nagy hibát vétett volna az unió, ha tovább késlelteti a döntést” – emelte ki az államtitkár.
A Magyar Szó azon felvetésére, hogy a keddi ülésen történtek fényében úgy tűnt, mintha Bukarest nagyobb gondot fordítana a kisebbségvédelemre, mint Budapest, Győri Enikő a következőképpen válaszolt: „Nem kezdenék polémiát arról, hogy milyen megfontolások késztették a román kormányt erre az igen kemény fellépésre. Leszögezném viszont: nagyon örülök, hogy a kisebbségvédelem ilyen komoly érdeklődést kiváltó témává vált. Figyelemfelkeltésnek ez nagyon megfelelő. Magyarország egyébként nagyon odafigyel, hogy a magyar kisebbséggel hogyan bánnak. A Vajdaságban e téren tapasztaltakat biztatónak tartjuk. Folyamatos kapcsolatban állunk a szerb hatóságokkal és a vajdasági magyarok képviselőivel is. Meggyőződésem szerint a kisebbségvédelem mércéje az, hogy az adott kisebbség a szülőhelyén jól, biztonságban érzi-e magát. Mindig a kisebbségek szemével kell vizsgálni ezt a kérdést” – emelte ki az államtitkár.
A háttérbeszélgetés során Győri Enikő elmondta: az Általános Ügyek Tanácsának ülésén szó volt általános gazdaságpolitikai kérdésekről is. Az EU az elmúlt két évben sikeres volt a gazdasági helyzet kezeléséhez szükséges intézkedések meghozatalában, a bizottság idei gazdasági előrejelzése azonban még mindig nem túl kedvező. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az ülésen téma volt a schengeni bővítés, amelyet Magyarország továbbra is támogat, hiszen „az EU politikájának hitelességét veszélyezteti, ha Bulgáriának és Romániának annak ellenére távol kell maradnia az övezettől, hogy teljesítette a csatlakozás feltételeit”.
Azzal kapcsolatban, hogy Európai Bizottság javasolta a Magyarországnak szánt kohéziós támogatások felfüggesztését, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit, az államtitkár kijelentette: nem helyes ilyen súlyú döntést egy „jövőre vonatkozó feltételezésre” alapozni, ráadásul olyan tagállammal szemben, amely „látványosan javuló adatokat produkál”. Véleménye szerint ezzel a kilátásba helyezett szankció hitelessége is megkérdőjeleződik.
