Érdekes alkalmi kiadványt készített a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ), amely a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szakmai közreműködésével jelentette meg a Marczius Tizenötödike címet viselő lapot. A „nemzeti kiútkeresés” jegyében szerkesztett kiadványt a szerzők és a szerkesztők jelenlétében szerdán mutatták be Budapesten, a MÚOSZ székházában, az olvasók pedig ma vehetik kézbe az Élet és Irodalom mellékleteként, de március 13-a után az interneten is elérhetővé válik.
A MÚOSZ és a szakszervezet az alkalmi kiadványt március 15-e, a Magyar Sajtó Napja alkalmából jelentette meg. Enyedi Nagy Mihály, a lap szerkesztője a bemutatón elmondta: 1848-ban az akkori márciusi ifjak készítették ennek a „lapnak” az első számát, a másodikat 1989 márciusában, a rendszerváltás hajnalán az akkori magyar értelmiség ugyanilyen címmel jelentette meg, most pedig elkészült a „harmadik szám” is, a másfél évszázaddal ezelőtti hagyományok szellemében. „Ha 1848 örökségét ugyanolyan komolyan tudnánk átadni a felnövekvő nemzedéknek, ha a fiatalok tudnák, hogy a politika milyen bonyolult és összetett dolog, ha nem leegyszerűsített képekben gondolkodnának róla, akkor talán sokkal értőbben néznék az emberek a reálfolyamatokat, s nem lenne szükség efféle helyzetmagyarázó kiadványokra” – mondta Enyedi Nagy Mihály. A civil megmozdulásokról szólva említést tett a Milla csoportról, amely igen „jelentős társadalmi energiákat süt ki anélkül, hogy valahonnan valahová érkezne”. Meglátása szerint a Milla szervezői „egyéjszakás kalandokba” hívják a demokráciára vágyó állampolgárokat anélkül, hogy a „jogállammal való házasság” lehetőségét megteremtenék számukra. „Ez az újság azok számára kíván segítséget nyújtani, akik folyamatokban, ha-akkor szerkezetekben, valóságban gondolkodnak” – emelte ki a szerkesztő.
Lázár András szakszervezeti vezető, a Marczius Tizenötödike felelős kiadója a PHDSZSZ szerepvállalását azzal indokolta: a szakszervezeteknek, mint a demokrácia egyik intézményének nem lesz szerepe, helye a társadalomban, ha a jobb- és baloldali gondolkodók, akik értelmes világra vágynak, nem fognak össze és nem állapodnak meg bizonyos minimumokban. „Ennek a kiadványnak az a szerepe, hogy segítsen megfogalmazni a minimumokat azok számára, akik a társadalmat alakítani kívánják” – tette hozzá.
A kiadvány mintegy két tucat szerző írásait vonultatja fel. Köztük van többek között Balázs Péter korábbi uniós biztos, korábbi külügyminiszter, aki a magyar külpolitikát elemzi, Pálfy G. István, aki a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát vizsgálja. Szentpéteri Nagy Richárd politikai elemző az alkotmányosság kérdését boncolgatja, Kéri László politológus az aktuális helyzetet elemzi, Nahalka István a közoktatás átalakítását veszi górcső alá, Mellár Tamás és Petschnig Mária Zita a gazdasági helyzetet elemzi, Szigetvári Viktor és Tóth Zoltán a választásokkal kapcsolatos kérdéseket vizsgálja.
