Az állami ünnepségsorozat reggel kezdődött a Kossuth téren, a hagyományos zászlófelvonással, amelyen jelen volt Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, a parlamenti pártok képviselői, több kormánytag, valamint a Budapesten akkreditált külföldi képviseletek tisztségviselői is. A katonai tiszteletadást követő zászlófelvonást követően az egybegyűltek a Nemzeti Múzeumhoz vonultak, ahol Tarlós István, Budapest főpolgármestere mondott ünnepi beszédet. „A nemzetnek ártani bűn és súlyos hiba. A hangosan farkast kiáltóknak üzenem, hogy nincs mitől félniük. Európának ránk, nekünk Európára van szükségünk” – hangsúlyozta Tarlós István.
A főpolgármester köszöntőjét végighallgatta az a mintegy kétezer lengyel vendég is, akik egy varsói hetilap szervezésében érkezett Budapestre, hogy kimutassa a magyar kormányfővel szembeni szimpátiáját, aki az Európai Unióban országa szuverenitásáért küzd. Tarlós István megköszönte a vendégeknek a jelenlétükkel nyújtott bátorítást. „A színességére büszke Európa aggodalommal figyeli a magyarok egyéni válaszait. Pedig a válaszaink nem voltak rosszabbak másokénál: nem akarunk rosszat, csak szeretjük a hazánkat, és úgy gondoljuk, ezt egy nagyobb közösség tagjaként is megtehetjük” – emelte ki Tarlós. A megemlékezést követően sokan a Budai Várba vonultak, ahol egész napos családi programok várták az érdeklődőket. A lengyel vendégek innen indultak a kora délutáni órákban a Kossuth térre, hogy meghallgassák a magyar kormányfő ünnepi beszédét.
A Békemenet Egyesület is közös ünneplésre invitálta a polgárokat: a januári, kormányt támogató megmozdulás szervezői ezúttal a Lánchíd pesti hídfőjéhez, a Széchenyi térre hívták a közönséget, ahol előbb bevárták a Várból érkező lengyel és litván vendégeket, majd közösen vonultak a Kossuth térre, ahol előbb Szájer József EP-képviselő köszöntötte a hatalmas tömeget. Ezt követően lépett mikrofonhoz Orbán Viktor. A zsúfolásig telt téren a kormányfő köszönetet mondott a Békemenet szervezőinek. „Ez a nap a szabadságharcosok napja, ez a tér pedig a szabadságharcosok tere” – jelentette ki, majd hozzátette: mi, magyarok „a szabadságharcok népe vagyunk, ezért jöttünk ide, hogy emlékezzünk a márciusi ifjak bátorságára”. „Mi, ma élő magyarok '48 örökösei vagyunk. Politikai és szellemi örökségünk, hogy nem leszünk gyarmat” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
„Krasznahorka égő várának fényénél, a nemzetközi pénzügyi rendszer felől érkező morajban meg kell kérdeznünk, és meg kell válaszolnunk a legnagyobb kérdést: elfogadjuk-e a szemfödélig tartó kiszolgáltatottságot, avagy azokra az erényekre támaszkodunk, amelyek a magyart magyarrá teszi, a szuverenitást szuverenitássá, és a történelmet történelemmé” – mondta Orbán Viktor, majd azt kérdezte: a „gyarmati sorsot vagy a legjobb énünk szerint felépített és berendezett magyar életet választjuk-e?” „Ha fölül akarunk kerekedni magunkon, akkor minden magyarnak először magában kell változást előidézni. Ahhoz, hogy elindulhassunk, először fel kell állnunk. Itt tartunk most” – tette hozzá. A miniszterelnök beszédében európai nemzetként egyenlő elbánást követelt Magyarországnak. „Európa és Magyarország felemelkedése elválaszthatatlan. Ha Európának leáldozott, akkor Magyarországnak is. Tudjuk, ez nem a szent szövetség, de nem tűrjük, hogy egy szentségtelen szövetséget erőltessenek ránk. Ha nem kapunk észbe, akkor Európa is a modern pénzügyi rendszer gyarmatává válhat” – zárta beszédét a kormányfő, akinek szónoklatában kiemelkedő szerep jutott az eladósodottság ostorozásának.
