Vannak gazdasági elemzők, akik szerint nemhogy a tavasz folyamán, de még ebben az évben sem köttetik megállapodás Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között. De egyre gyakrabban hallani olyan véleményt, amely szerint nem is biztos, hogy egyáltalán szükség van az IMF-kölcsönre.
A Portfolio.hu a minap arról számolt be: az IMF-tárgyalások esetleges csúszása az utóbbi hetekben egyre nyilvánvalóbbá válik, a november közepén bejelentett, a Valutaalappal való együttműködés szükségességét hangoztató kormányzati nyilatkozatokat követően nem történtek érdemi lépések annak érdekében, hogy ez az együttműködés meg is valósuljon. A tárgyalások megkezdésének állandó halogatása támasztotta fel többekben a kételyt, hogy a kormány lényegében nem is akar megállapodni az IMF-fel, hiszen az együttműködési szándék bejelentése és napirenden tartása is stabilizálhatja a piacokat. Ezen hangok csitítása érdekében Fellegi Tamás, az EU-IMF-megállapodásért felelős tárca nélküli miniszter kijelentette: Magyarország a megingott piaci bizalom helyreállításában érdekelt, s a kormány nem játszik időhúzásra, akár már holnap megkezdené a tárgyalásokat. A miniszter szerint a lassúság oka, hogy nagyon bonyolult jogi keretek között kell megtalálni a megoldást. A magyar fél pedig nem a konfliktusok elkerülésében érdekelt (ami akár a nemzeti érdekek és a szuverenitás teljes feladását jelentené), hanem a konfliktust kiváltó kérdések kompromisszumos megoldásában. Fellegi emlékeztetett: a kormány és az Európai Bizottság közötti viták nem gazdasági, hanem inkább politikai jellegűek. Azonban ennek ellenére is úgy látja: lesz megállapodás a Valutaalappal.
Csaba László közgazdász viszont úgy gondolja: a nemzetközi színtéren változott a hangulat, a dél-európai államok csődveszélye kisebb, ezért, ha a kormány elég ügyes, elkerülhető a hitelfelvétel. A szakértő, aki a magyar kormányfőnek is ad tanácsot, úgy látja: ha tavaly ősszel a kormány hallgatott volna a közgazdászokra, kevesebb kritika érte volna az országot, és ha nem hozza meg az új jegybanktörvényt, tíz százalékkal erősebb lenne a forint. Az Indexnek adott interjúban Csaba László elmondta: úgy tűnik, a magyar gazdaság nincs recesszióban, annak ellenére sem, hogy a beruházások és az ingatlanpiac terén elég szomorúak a hírek, amelyek rontják ugyan a növekedési kilátásokat, de a helyzet nem reménytelen. „Most már nem vagyok abban biztos, hogy mindenáron meg kell egyezni a Valutaalappal. Januárban még az voltam. De akkor úgy tűnt, mert a hozamfelárak és piaci görbék azt mutatták, hogy nagy a veszély. A megállapodást persze most sem bánnám, mert ez azt üzenné a befektetőknek, hogy nem lesz sok nem konvencionális gazdaságpolitikai intézkedés a jövőben. Ettől a piacok nagyon tartanak, mert bármilyen rossz hírt be tudnak árazni, de a bizonytalanságot nem” – mondta Csaba László.
A közgazdász arról is beszélt: jó lenne, ha Magyarország kikerülne a nemzetközi sajtó érdeklődésének homlokteréből, ha unalmas országként gondolnának rá a befektetők, és nyugodtan megvennék a papírjait. „Ehhez pedig olyan törvények kellenek, amik kiszámíthatóak, amik nem állandó vita tárgyai itthon és külföldön” – emelte ki.
Az infláció ugyan szokatlanul magas ma Magyarországon, de az utóbbi időben kissé rendeződött a forint árfolyama – ezért, ha váratlan dolgok nem történnek, a lakosság akár úgy is érezheti: ki lehet lábalni a nehézségekből.
