Félidejénél tart az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál: a megalapítása óta legnagyobbnak számító magyar kulturális fesztivál március 16-án kezdődött, és 26-án ér véget. A világviszonylatban is jelentős, a világ minden országában számon tartott rendezvény keretében a nemzetközi művészeti életet meghatározó szereplők fellépései, ősbemutatók várják a nagyérdeműt több helyszínen.
A fesztivál nyitóhangversenyén a 120 éve született, Magyarországon azonban kevéssé ismert Lajtha László emléke előtt tisztelegtek. A nagyszabású koncerten felcsendült Bartók Brácsaversenye és Lajtha Hortobágy című szvitje, s a zenehallgatás közben a nézők megtekinthették az 1936-ban készült Hortobágy című filmet. De ugyancsak a fesztivál ad otthont a világ színjátszásának egyik legizgalmasabb műhelye, a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház, Silviu Purcărete rendezte Farsang (D’ale carnavalului) című produkciójának, amelyet például ma láthat a közönség a Nemzeti Színház nagyszínpadán. De ma lesz látható Szarka Gyula Toldi című darabja is, Meskó Zsolt rendezésében, a RAM Colosseumban. A Ghymes zenekar egyik alapítója és meghatározó tagja, Szarka Gyula írt zenés játékot Arany János Toldijából. Művének különleges a hangszerelése (a tárogató, a duda, a szaxofon, a csembaló és az orgona hangja is színesíti a zenekari hangzást), felvonultat reneszánsz dallamokat, végvári énekeket, mégis egységes, „ghymeses” hangzássá áll össze.
Sajátos program várja a bátrabbakat, akik nemcsak ülni és befogadni szeretik a művészeti alkotásokat, hanem maguk is tesznek valamit az élményért: ebben az esetben annyit, hogy vállalkoznak a Virtuóz szecessziós sétára: a mintegy háromórás, ismertetőkkel egybekötött séta a főváros szecessziós emlékeit igyekszik megismertetni a közönséggel. Ez a program naponta megtekinthető.
Emellett szabadtéri koncertek, kiállítások is színesítik a programkínálatot. Külön érdekessége a 32. Budapesti Tavaszi Fesztiválnak, hogy egyik kísérő programja az április 9-ig nyitva tartó Tavaszi Vásár a Vörösmarty téren. A népművészet mellett a hagyományos magyar ízek, a tradicionális technikával készült, ám újragondolt és modern formába öntött népművészeti tárgyak és a design is helyet kap a standokon. Kuriózumnak számít, hogy a vásárra számos kézműves készült az alkalomra tervezett portékával. A szervezők számára fontos szempont, hogy a rendezvényen valóban minőségi, manufakturális áruk jelenjenek meg, ezért a Vásáron szereplő munkákat a Skanzen, a Magyar Kézműves Szövetség és a Néprajzi Múzeum szakemberei válogatták. Akinek anyagi körülményei engedik, megveheti az egyedi ékszerek valamelyikét, kóstolhat kézműves házi sört, fűszereket, csodálhatja a bábokat, az egyedi papírárut, kerámiákat és más, kézzel készített dísztárgyakat. A Belváros szívében mindig különleges hangulata van a kirakodóvásároknak, ha az ember Budapesten jár, érdemes egy-két órát rászánni...
