A magyar kormányfő a héten Németországból üzent. Haza és Brüsszelbe. Orbán Viktor ugyanis Münchenben, a Bajor Gazdasági Szövetség székházában tartott előadást üzletembereknek. Akik közismerten szeretik a lényeget is látni, nemcsak a szép szavakat hallani. A miniszterelnök nekik mondta el: arra számít, hogy a következő évek Magyarország sikertörténetéről szólnak majd. „Magyarországnak nem a világlapokban kell nyernie. Ott is jó volna, de az nehéz. A valóságban kell nyernünk. Nekünk egyetlen barátunk van a mai világban, a valóság és a tények. Nekünk a valóságot kell megnyernünk: a magyar gazdaságnak sikeresnek kell lennie, jönniük kell az eredményeknek” – mondta Orbán. Leszámítva, hogy az egy barátból a mondat végére kettő lett, a kormányfő szavai biztatóan hangzanak. Már csak azért is, mert a kormány a konfrontációs politika helyett ismét a szövetségkeresési stratégiát vette elő – amiből baj nem lehet. Különösen akkor, ha egy olyan térség üzletembereiben keresi a szövetségest, amely több tőkét helyezett ki Magyarországon, mint például Kínában, Indiában vagy Brazíliában.
S amíg a kormányfő újabb barátokat igyekszik találni az országnak, pártja vezető tisztségviselői a parlamentben igyekeznek bebiztosítani, hogy váratlan meglepetések ne nehezítsék a dolgukat. Sajtóhírek szerint Lázár János és Harrach Péter, a Fidesz, illetve a KDNP frakcióvezetője, valamint Gulyás Gergely március 14-én törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amely hét teljes bekezdésben szabályozná a köztársasági elnök esetleges lemondása után előálló helyzetet. Erről eddig ugyanis nem rendelkezett jogszabály. A módosítási indítvány szerint az államfői lemondásról 15 napon belül parlamenti vitát kellene tartani, legalább tíz képviselő vagy bármely frakció kezdeményezhetné, hogy az államfő ismét fontolja meg távozási szándékát. Erről a javaslatról a Háznak szavaznia is kellene. Ha a lemondást az államfő fenntartja, azt a Háznak tudomásul kellene vennie. Ráadásul külön szabályokat alkotna a Fidesz például arra az esetre is, ha az Országgyűlés megfosztaná az elnököt tisztségétől, mert kiderülne, hogy szándékosan törvényt sértett vagy bűncselekményt követett el. Hogy ennek a javaslatnak köze van a tényhez, hogy a köztársasági elnök doktori disszertációjának eredetiségét vizsgáló bizottság egy hét múlva hozza nyilvánosságra jelentését, azt nem állítjuk. De tény, hogy meglepő az időbeni egybeesés.
Az viszont kifejezetten meglepő, hogy a januárban lemondott vidékfejlesztési államtitkár, Ángyán József a parlament mezőgazdasági bizottságának ülésén már kamerák előtt, nyíltan, nevesítetten beszélt arról, hogy lebonyolított mezőgazdasági pályázatok eredményei azt mutatják: egyértelmű, hogy nagyon sok esetben, szemben a meghirdetett céllal, az adott településtől távol lakó nagygazdák és nagyüzemek nyernek, a helyi gazdálkodóknak pedig semmi sem jut.
S miközben a kormányzó pártszövetség a napi gondokat igyekszik orvosolni, az MSZP-ben dúl a választási kampány. A jövő héten ugyanis tisztújítás lesz szocialistáéknál, s nem biztos, hogy ezúttal is érvényesül a papírforma. Kovács László például, a párt egykori elnöke mára már annyira megkopott, hogy nem kapta meg a szükséges támogatottságot ahhoz sem, hogy elindulhasson a párt több vezető tisztségéért. De nem lesz helye az új pártvezetésben a másik egykori elnöknek, Hiller Istvánnak sem. A józan ész nagy döntése, hogy most, amikor hónapok óta folyik a honvédelmi tárcánál korábban történt visszaélések vizsgálata, a minisztérium korábbi vezetője, Szekeres Imre sem mérettetheti meg magát a tisztújításon.
Ennél már csak az számít jobb hírnek, hogy az Ipsos közvélemény-kutató legfrissebb adatai szerint csökken azoknak a száma, akik nem tudnak vagy nem akarnak pártot választani. Korábban az összes megkérdezettnek az 57 százaléka is ebbe a körbe tartozott, mostanra azonban számuk 52 százalékra csökkent. Az Ipsos ezt annak tudja be, hogy több pártnak sikerült szavazókat megszólítania. A folyamat legfőbb nyertese az MSZP és a Fidesz, amelynek az év eleje óta negyed-negyedmillióval sikerült gyarapítania a táborát. Bizonyos növekedést mutatott az LMP is, amely a biztos pártválasztók 5 százalékának bizalmát élvezi, ami mintegy 400 ezres szavazótábort jelenthet. A Jobbik népszerűsége a decemberi 10 százalékról 7-re csökkent, ami nagyjából 600 ezer voksot jelent. Külön érdemes kihangsúlyozni, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció, amely minden egyes megnyilvánulásának hatalmas teret szentel a média, stabilan mélyen a választási küszöb alatt, alig két százalékon áll, ami nagyjából 150-200 ezer fős támogatottságot jelent.
