Szinte hetente jelentik be az illetékesek Magyarországon (is) az üzemanyagárak emelkedését. Nincs ez másként most sem: szerdától ismét drágul a benzin, már csak alig néhány forint választja el a literenkénti árat a legújabb, lélektaninak gondolt 450 forintos ártól. Szerdától a benzin átlagára literenként 446 forint lesz, a gázolajé 441, miközben egy eurót pillanatnyilag 291,94 forintért vesztegetnek a bankközi devizapiacon.
A Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett adatai szerint ugyan idén januárban 0,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom mértéke, de az üzemanyagtöltő állomásokon csökkent a tankolók száma. A tendencia folyamatos, hónapok óta megfigyelhető. Azt már nem a KSH, hanem a tapasztalat mutatja, hogy a lakótelepi parkolókban egyre több a hétköznap, munkaidőben is békésen parkoló járgányok száma. Ott, ahol alig egy éve még focizni lehetett ugyanebben a napszakban, mert akkora volt a szabad tér. Lepi a por az álló kocsikat, tulajdonosaik szitkozódva ugyan, de ráfanyalodnak a tömegközlekedési eszközökre. Az Origo kiszámolta: tizenhat év alatt a négyszeresére emelkedett az üzemanyagok ára, de még így is kevesebbet kell fizetnie a magyarnak a benzinért, gázolajért az átlagkeresethez viszonyítva, mint húsz éve. Az internetes portál megállapítása szerint a polgárok számára az autóhasználat annyira fontos, hogy az áremelkedéseket csak néha követi a benzinfogyasztás változása: néhányan leteszik a kocsit, de a legtöbben megpróbálnak alkalmazkodni.
A portál számításai szerint 1996-ban egy tele tank benzinért a havi átlagbér 12,8 százalékát kellett otthagyni, ez 2010-re 8,4 százalékra csökkent, az 500 forint felé tartó literenkénti árat a statisztikai elemzések ellenére mégis mindenki túlzottan magasnak érzi. Elsősorban azért, mert az üzemanyagár-változás nem mindig követi az olaj világpiaci árának alakulását. Amiért viszont a forgalmi adót, az ilyen-olyan árréseket és a jövedéki adót kell okolni. A Magyar Ásványolaj Szövetség kimutatásai szerint a komolyabb áremelések mindig mélypontokat jelentettek a forgalmazásban, majd az autósok fokozatosan hozzászoktak az árakhoz, és a görbe ismét felfelé kezdett ívelni. Az Origo közli a Forensis Autóklub statisztikáját, amely szerint a magyar autós előbb próbálja csökkenteni a költségeit, minthogy letegye az autóját. A felmérés szerint ők többnyire „okos vásárlók”, akik a tankolást az áremelések előtti napra időzítik, de azt is megfigyelték, hogy egyre többen keresik az alternatív üzemanyagokat, az etanolt és az autógázt is.
Az EgérÚt navigációs szolgáltatás üzemeltetője forgalomfigyeléssel végzett elemzéseket, amelyek célja a fővárosi autósok szokásainak változását feltérképezni. A vizsgálatot 2011 októbere és 2012 februárja között végezték Budapest főúthálózatán. Megállapították, hogy a fővárosi forgalmat számos tényező (időjárás, nagyobb felújítások okozta dugók, az úthálózat állapota, a lámpák hangolása stb.) befolyásolja, ezek között meghatározó tényező az üzemanyagok ára is. Ami abban nyilvánul meg, hogy ma már a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban is olyan könnyen járhatóak a budapesti utak, mintha éjszaka autóznánk, szinte forgalommentes időszakban.
