Megfosztotta tudományos címétől a Semmelweis Egyetem szenátusa Schmitt Pál köztársasági elnököt. A testület csütörtök este 33:4 arányban szavazta meg ezt a döntést, amelyet azzal indokolt: az 1992-ben írt kisdoktori értekezés nem felelt meg a tudományetikai módszereknek és a szakmai kritériumoknak. A szenátus az egyetem doktori tanácsának kezdeményezése után hozta meg határozatát.
A Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa csütörtök délelőtti ülésén indítványozta Schmitt Pál címének visszavonását, azt követően, hogy a kisdoktorival szemben felmerült plágiumgyanú miatt felállított tényfeltáró bizottság közzétette jelentését.
A doktori tanács 16:2 arányban szavazta meg az államfő címének visszavonását. A tanács azt követően tartott ülést, hogy a plágiumgyanú miatt felállított tényfeltáró bizottság kedden nyilvánosságra hozta több mint ezeroldalas jelentésének összefoglalóját, amely megerősíti a sajtó által már feltárt tényeket: nevezetesen, hogy Schmitt Pál disszertációja „szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordítást” tartalmaz, amit a szerző nem jelzett. A bizottsági jelentés gyakorlatilag kimondja a plagizálás tényét, de hozzáteszi: ezért nem Schmitt Pált, hanem az egyetem akkori vezetését, a doktori munka témavezetőjét és opponenseit terheli felelősség.
Fluck Ákos ügyvéd, a tényfeltáró bizottság egyik tagja részletes különvéleményt fűzött a testületi jelentéshez, amelyben oldalanként vette végig, hogy a jelenlegi államfő milyen kútfőből dolgozott.
A bizottsági jelentést ugyan az egyetem elsődlegesen Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszternek küldte meg, de azt a tárcavezető felbontatlanul visszaküldte arra hivatkozva, hogy nem az ő joga levonni a következtetéseket, és felelősségre vonni az érintetteket. Ezt követően hívta össze Tulassay Tivadar rektor a doktori tanácsot.
Közéleti felháborodás
A jelentés közzététele után a magyar közéletet szinte elárasztották a tiltakozó megnyilvánulások. A kormányzó pártszövetség ugyan azt közölte, a jelentés a plágiumügy lezárását jelenti, de az ellenzéki pártok az államfő lemondását követelték. Nagyon sokakat felháborított a bírálóbizottság álláspontja is, mondván, egy ilyen rangos testületnek nem lett volna szabad ennyire gyáván fogalmaznia. Számos, a kormányhoz egyébként közel álló közéleti személyiség tette közzé véleményét, miszerint Schmitt Pál nem maradhat államfő egy ilyen vizsgálati eredményt követően. A Professzorok Batthyány Körének elnöksége szerint az országnak a jelenlegi nehéz helyzetében olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki köztiszteletben áll bel- és külföldön egyaránt. A szervezet közleményében azt írta: „A Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa a maga részéről levonta az ügy tanulságait. Bízunk benne, hogy ezt az elnök is megteszi”. Hasonló hangnemű közleményt adott ki Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is, aki szerint a „minden bizonnyal politikai indíttatású ügy mára nemzetközi botránnyá dagadt, amely súlyos károkat okoz Magyarország és a magyar tudományos közélet számára, abban az esetben is, ha a köztársasági elnök doktori címe nem minősül tudományos fokozatnak, és azt a rendszerváltás előtti idők nem példa nélküli eljárása szerint szerezte meg”. Az MTA elnöke szerint a történtekért a doktori értekezés szerzője és a dolgozatot akkor gyorsan és gondatlanul elbírálók egyaránt felelősek. „A politika és a tudomány szereplőinek közös érdeke és felelőssége, hogy ez a magyar tudományra nézve rendkívül hátrányos és Magyarországnak súlyos károkat okozó ügy rövid időn belül megnyugtatóan lezáruljon” – olvasható a közleményben.
A Magyar Nemzet szerkesztőségi vezércikkben kérte csütörtökön az államfőt: gondolja át a dolgokat. „Rendkívüli lehetőséget szalasztott el a köztársasági elnök.(…) A jogi következményt nem hordozó, a doktori címtől őt meg nem fosztó vizsgálóbizottsági jelentés a méltó visszavonulás, az erkölcsi győzelem esélyét kínálta az államfő számára. Schmitt Pál és a vele szemben, illetve mellette felsorakozók többsége egyaránt téved, amikor úgy tesz, mintha a jelentés tisztára mosta volna a disszertáció szerzőjét. Abból ugyanis feketén-fehéren kiolvasható, mi történt; azt mindenki meg tudja ítélni. Nem a jog, hanem az erkölcs, a szakmai tisztesség mércéjével” – olvasható a kormányközeli napilapban, amely hozzáteszi: ami eddig történt, csak „könnyed bevezetés az államfőre váró vesszőfutáshoz, méltatlan és megalázó hecckampányhoz”. „A kormány nem szólíthatja fel lemondásra a köztársasági elnököt, aki számára a jelentés azt a kegyelmi állapotot teremtette meg, hogy a lelkiismeretére támaszkodva, szabadon mérlegelhette, milyen lépés szolgálja a legjobban az általa a legmagasabb szinten képviselt közösség érdekét. Meggyőződésünk, hogy maradása az ő érdekével is ellentétes” – teszi hozzá a Magyar Nemzet, emlékeztetve: „Schmitt Pál elmulasztotta a nagy lehetőséget. De a döntését bármikor átgondolhatja. Minél később teszi, annál rosszabb lesz”.
Schmitt Pálcsütörtökön a késő éjszakai órákban érkezett Budapestre Szöulból. Szerdán kijelentette: „egy pillanatig sem gondolta”, hogy le kéne mondania tisztségéből, doktorija ügyét lezártnak tekinti, és többet nem kíván vele foglalkozni.
Az államfő plágiumügye január 11-én robbant ki, amikor a hvg.hu közzétett egy cikket, amely szerint Schmitt Pál 215 oldalas doktori disszertációjának mintegy 180 oldala egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti, hivatkozás nélküli fordítása és átvétele. Később az Index arról számolt be: a dolgozat egy német sportszociológus, Klaus Heinemann korábbi munkájának is szó szerinti szövegrészleteit tartalmazza, összesen 17 oldalnyi terjedelemben. Márciusban újabb oldalakról derült ki, hogy máshonnan másolták őket. S végül tegnap ugyancsak az Index közölte, hogy további oldalak is tartalmaznak jelöletlen idézeteket. Ezeket már a portál olvasói kutatták fel.
Reagálások a Doktori Tanács döntésére
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a köztársasági elnöki intézmény komolysága azt indokolja, hogy kapkodás nélkül, kellő körültekintéssel kell járjanak el a Doktori Tanács döntését követően. Giró-Szász András kormányszóvivő szerint a kormány nem érintett Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának ügyében.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerint Schmitt Pálnak meg kell hoznia utolsó elnöki döntését, le kell mondania, mert méltatlanná vált a köztársasági elnöki tisztségre.
Molnár Csaba országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció alelnöke a parlamentnek benyújtott indítványában kezdeményezte, hogy az Országgyűlés határozati javaslatban kérje fel az államfőt: fontolja meg a köztársasági elnöki tisztségről való lemondását.
A Jobbik szerint nem a Fidesz, hanem a népharag fogja eltávolítani Schmitt Pált a köztársasági elnöki posztról.
Az LMP „megfosztási eljárás” megindítását kezdeményezte az államfő ügyében.
