A holokauszt magyarországi áldozatainak emléke előtt tiszteleg az ország: a kormány hivatalos megemlékezései már tegnap megkezdődtek, s ma folytatódnak. Fontosabb rendezvényeket Budapesten, Szolnokon és Tatabányán tartanak.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szervezésében tartott emléknap alkalmából a tárca közleményben emlékeztetett: 1944-ben ezen a napon, április 16-án kezdték meg az első gettók felállítását Kárpátalján, majd a következő hónapokban ott és Északkelet-Magyarországon tizenhárom nagyobb gettót és bevagonírozási központot hoztak létre, ahonnan 437ezer zsidót hurcoltak el. Ezt követte az ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban. Az Országgyűlés 2000-ben hozott döntést arról, hogy minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját.
A magyar fővárosban már tegnap megkezdődtek a megemlékezések. A Terror Háza Múzeum előtt Ember az embertelenségben címmel tartottak emlékkoncertet, amely után Schmidt Mária, a múzeum igazgatója és Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke mondott beszédet. Az igazgatónő Raoul Wallenbergre emlékezett, aki idén lenne százéves, s aki a svéd nagykövetség másodtitkáraként „megvesztegetéssel, fenyegetéssel, máskor szép szóval és ígéretekkel csikarta ki az üldözöttek életének megkímélését” a holokauszt idején.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a megemlékezésen (fotó: MTI – Soós Lajos)
A Wallenberg-centenárium alkalmából a Budapesti Élet Menete Alapítvány emléksétát tartott, amelynek résztvevői a zsidókat mentő, vértanúhalált halt nővérről, Salkaházi Sáráról elnevezett rakpartról a Wallenberg rakpartra vonultak. Az eseményen Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek is beszédet mondott. A bíboros Schweitzer József nyugalmazott főrabbival együtt lépett színpadra. Rajtuk kívül felszólalt Per Westerberg, Svédország parlamentjének elnöke is. A megemlékezés végén az áldozatok emlékére 600 léggömböt eresztettek az égbe, Magyarország, Izrael, Svédország és az Európai Unió zászlóival.
A kormányzati megemlékezések szervezői ma a Holokauszt Emlékközpontban várják mindazokat, akik mécseseket és köveket helyeznek el a holokauszt magyarországi áldozatainak tiszteletére. Az emlékközpontban található az az információs szolgálat is, amelynél bejelenthetőek olyan áldozatok adatai, akiknek még nem bukkantak a nyomukra a hozzátartozók, vagy akiket még nem regisztráltak az emlékközpont adatbázisában, s információkat adhatnak és kaphatnak embermentőkről is.
Szolnokon ma reggel megemlékezést tartanak a gettó hajdani területén, ahonnan helyi szokás szerint néma sétával vonulnak át a résztvevők a Szolnoki Galériához, ahol Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára mond beszédet. Tatabányán, a volt zsinagógánál koszorúzással emlékeznek a holokauszt magyar áldozataira, majd az Edutus Főiskola aulájában folytatódik az emlékműsor, amelynek keretében Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár mond beszédet.
Orbán Viktor miniszterelnök egyébként a múlt héten kijelentette: a kormány visszautasít minden, az emberi méltóságot sértő megnyilvánulást, s garantálja, hogy ebben az országban minden kisebbség biztonságban élhet. „Meg fogjuk őket védeni, ideértve a Magyarországon élő zsidó kisebbséget is” – emelte ki a kormányfő parlamenti felszólalásában azt megelőzően, hogy az Országgyűlés úgy döntött: tárgysorozatba veszi azt az MSZP-s határozati javaslatot, amely állandó etikai bizottságot hozna létre a képviselők által tanúsított rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób magatartás szankcionálására.
