„Szemlét többféle szempont alapján lehet tartani, de a magyar nyelvi szempont, a magyar nyelvű kultúrához, a magyar nemzethez való tartozás szempontja különleges többletet tartalmaz, hiszen minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték” – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes tegnap, a budapesti Thália Színházban, a Határon túli magyar színházak szemléjét beharangozó sajtótájékoztatón. A rendezvény keretében, május 9-e és 14-e között a határon túli régiókból érkező társulatok nyolc előadással örvendeztetik meg a fővárosi közönséget.
Semjén Zsolt a szemle védnökeként a sajtótájékoztatón kiemelte: minden nemzetnek, így a magyarnak is, küldetése, hogy saját magát, saját kultúráját, nyelvét megőrizze, kimunkálja és felmutassa, mert ez az az értékgazdagság, amit csak mi adhatunk az egyetemes emberiségnek. „Ez a szemle pontosan ennek a gondolatnak a megvalósítását jelenti. Hiszen egy nemzethez tartozunk, függetlenül attól, hogy a történelem viharai hogy szabdalták szét országhatárainkat. Ezért a Határon túli magyar színházak szemléje közvetlen értelemben jelent nemzetmegtartó erőt” – emelte ki a politikus. Semjén emlékeztetett: a magyar államnak kettős feladata van, hiszen a magyar nemzet közjogi vonatkozásában egyesítenie kell a nemzetet (ezt jelenti az állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak), de ennek csak akkor van értelme, ha mögötte biztosított az alapot jelentő, identitásmegtartó kultúrnemzet megerősítése. „Ebben pedig mi lehetne nagyobb erejű, mint a színházak, amelyek a művészet, a kultúra és a nyelv erejével tartják össze a nemzetet?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök-helyettes.
Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a sajtótájékoztatón arról beszélt: a nemzetmegtartásban Budapestnek központi szerepe van. „A Tháliának feladata befogadni a határon túli magyar színházakat, befogadni a vidéki színházakat, hogy a főváros minél jobban megismerhesse a különböző törekvéseket, hogy felmérhesse, mi foglalkoztatja határon innen és határon túl a színházakban dolgozó művészeket. Ezek a seregszemlék alkalmasak arra, hogy ne csak a szakma, hanem a nézők is felmérhessék, hol tartunk a közös gondolkodásban” – mondta.
Bereményi Géza,a Thália igazgatója elmondta: a szemle hat napja alatt nyolc válogatott színdarabot láthatnak a nézők a színház három játszóhelyén.
A Határon túli magyar színházak szemléjén a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a Kárpátaljai Megyei Magyar Színház, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a komáromi Jókai Színház, az Aradi Kamaraszínház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a Szabadkai Népszínház vesz részt. Utóbbi igazgatója, Mezei Zoltán a sajtótájékoztatón elmondta:
A társulat az (Egy)mással című produkciót mutatja be a fővárosi közönségnek. Beszélt a Szabadkai Népszínház múltjáról, jelenlegi nehéz helyzetéről, arról, hogy a lendületes, fiatalos, dinamikus színészgárda életét mennyire megkeseríti, hogy még mindig nem készült el az új színházépület. „Igyekszünk a saját közegünkben megtalálni a saját hangunkat. Azzal, hogy a trianoni traumát követően nagyon sokan a határokon túlra szakadtak, akarva-akaratlanul is részesévé váltunk a miénktől eltérő kultúráknak. Ezzel egyfajta gazdagságtöbbletet is kapott ez a nemzet. S ha mi ezt össze tudjuk fogni, ha a határon túli színházak folyamatosan jelen tudnak lenni a magyarországi közegben, akkor ezt a sokszínűséget a javunkra fordíthatjuk a nemzet egészének gazdagodása érdekében is” – mondta Mezei Zoltán.
A Népszínház magyar társulatának vezetője a Magyar Szónak nyilatkozva arról beszélt, hogyan fogadja a budapesti közönség a határon túli társulatokat. Mezei Zoltán emlékeztetett, hogy a Goldschmied József vezette Égtájak Iroda mutatta meg először a fővárosi közönségnek, hogy milyen is a határon túli színjátszás. „Aki eljött, nagyon szerette az előadásainkat. Hogy a közönség soraiban mennyien voltak anyaországiak, s mennyien az ide települtek, azt nem tudom meghatározni. Azt viszont biztosan tudom, hogy a szakmán belül kialakult egy csoport, akikkel sikerült személyes ismeretséget teremteni, akik ma már eljönnek Szabadkára is, megnézni a darabjainkat, s figyelnek ránk. A szakmai véleményük, a megjelentetett kritikáik révén pedig tudomást szerez rólunk az egyetemes magyar színházi világ is” – mutatott rá a színházigazgató. Mezei Zoltán emlékeztetett arra is, hogy a Népszínház az elmúlt évadban a Tháliával készített egy koprodukciót (Csáth Géza nyomán), amely egy teljes szezonban futott a budapesti színházban. „Az ilyen, nagyobb volumenű, több nézőt megmozgató eseményen mérhető le igazán, hogy mennyire érdekli a közönséget az, ami a határ túloldaláról érkezik” – magyarázta Mezei Zoltán.
