„Tudatában vagyok annak, hogy Magyarország köztársasági elnökének a nemzet egységét kell megjelenítenie. Ezért az a célom, hogy hitet és reményt nyújtsak ahhoz, hogy mi magyarok, a világ nemzeteinek tizenötmilliós családtagjaiként mindig bizalommal tudjunk egymás szemébe nézni, tudjunk tiszteletet adni, tiszteletet ébreszteni, s ha kell, tiszteletet követelni. Ebben a munkában példaképemnek Deák Ferencet, a »haza bölcsét« tekintem. (…)
Az ő egykori bölcsességére alapozva ma is sikeresebbé és derűsebbé tehetjük közös jövőnket és jelenünket. Ebben a munkában minden magyart, hazánk valamennyi polgárát szövetségesemnek tekintem és szövetségesemül hívom” – írta Áder János április 16-án este kiadott közleményében, miután a Fidesz–KDNP frakciószövetség közzétette: Orbán Viktor kormányfő ajánlására az eddigi EP-képviselőt jelöli Magyarország új köztársasági elnökének. Áder ugyanis a jelölést „tisztelettel és a megbízatás iránti illő alázattal” elfogadta, s bejelentette: megválasztása esetén véget vet az Európai Unió parlamentjében három éve elkezdett munkájának, és ezzel egyidejűleg lemond párttagságáról. Mert ezt diktálja számára „a lelkiismeret parancsa és a haza iránti hűség”. A leendő államfő magáról is vallott, ugyanebben a közleményben, mondván, rendszerváltó politikusként az elmúlt 24 évben, „bármilyen feladat elé is állított sorsom, mindvégig a magyar demokrácia szolgálatában álltam”. S hogy az életrajzíróknak se okozzon gondot, a rá vonatkozó alapinformációkat is közzétette: „Csornán születtem. 53 éves vagyok. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végeztem tanulmányaimat, feleségemmel több mint 27 éve élek boldog házasságban, négy gyermekünk van. Mindig igyekeztem úgy élni, hogy tisztán nézhessek gyermekeim szemébe.”
De a (politikustól szokatlanul méltóságteljes) közlemény után lássuk az adatokat: Áder János 1959. május 9-én született a már említett Csornán, Győrött érettségizett, jogi diplomáját 1983-ban kapta meg. Tanulmányai befejezése után egy évig tanácsi jogi előadóként dolgozott, majd 1986-tól 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetében volt tudományos munkatárs. 1987-ben részt vett a lakiteleki találkozón, majd 1988 áprilisában alapító tagjává vált a Fiatal Demokraták Szövetségének. 1989-ben részt vett az Ellenzéki Kerekasztal egyik, a választásokkal foglalkozó albizottságának munkájában. 1990-ben és 1994-ben a Fidesz kampányfőnöke volt. 1992–1993-ban a Fidesz Országos Választmányának elnökeként dolgozott, 1993-ban a párt alelnöke, 1995–1997-ben és 1999–2000-ben, majd 2002 májusa és 2003 májusa között pártja ügyvezető alelnöke volt. Az első Fidesz-kormány idején (1998–2002) az országgyűlés elnöke volt, majd a választási vereséget követően pártja frakcióját vezette.
2009-ben az Európai Parlament képviselőjévé választották, tagja lett a néppárti frakció elnökségének, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságának, amelynek idén január óta elnöklője is.
Nős, felesége, Herczegh Anita bíróként dolgozik. Három lány és egy fiúgyermek édesapja. Apósa Herczegh Géza volt alkotmánybíró, aki a hágai Nemzetközi Bíróságnak is bírája volt.
„Előre kell köszönnöm, előre kell engednem, lehetek én akárki, a főnök az Áder” – magyarázta Orbán Viktor tavaly nyáron kamerák előtt Áder Jánossal való kapcsolatát. „Tudja, miért van ez? Mert együtt jártunk egyetemre, és melóztunk végig az egyetem alatt, hogy legyen pénzünk... Mindenfajta istállókban, meg csirkéket pakoltunk. És ő volt a munkafőnök, a brigadéros. És aki a brigadéros, az élete végéig a főnök” – mondta róla a miniszterelnök a hvg.hu beszámolója szerint.
Pedig nem volt mindig ilyen felhőtlen a kapcsolat kettejük között. Sajtóértesülések szerint a „csornai Charles Bronson” (ahogyan viccesen magát is nevezte egy 2006-os nagygyűlésen) viszonya a 2002-es választásokat követően megromlott Orbán Viktorral. Nem értettek ugyanis egyet több, a Fidesz újjászervezésével kapcsolatos kérdésben, s a 2006-os választási vereség után Áder vissza is húzódott a párt vezetéséből és szervezéséből. A sajtóértesülések szerint a két Fidesz-alapító kapcsolata a mélypontot 2007-ben érte el, amikor a Magyar Nemzetben megjelent egy álnéven publikált cikk, amely szerint Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója egy új jobboldali pártot szervez, s amely Áder Jánost az új párt egyik lehetséges vezetőjeként említette. Valamivel később Áder bejelentette, hogy Brüsszelbe készül, s a 2009-es megmérettetést követően családjával ki is költözött az EU fővárosába. A kormányfővel való kapcsolatának javulását az is jelezte, hogy (immár Brüsszelből) Áder János írta meg a második Orbán-kormány két igen jelentős jogszabályát: a választójogi és a bíróságokról szóló törvényt.
A Fidesz–KDNP frakciószövetség azt követően volt kénytelen új köztársasági elnököt jelölni, hogy Schmitt Pál államfő plágiumbotránya miatt lemondott a tisztségről. A miniszterelnök a kormánypárti frakciószövetség hétfői esti ülésén régi harcostársát „horgonyembernek” nevezte, mert úgy látja: Áder bizonyos ügyekben lehorgonyoz, és nehéz kimozdítani pozíciójából, a végsőkig kitart álláspontja mellett. Orbán Viktor szerint az államfőjelölt biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megszilárdítása lesz.
