Nem árt jó alaposan tájékozódni mindenkinek, aki mostanában Magyarországon távolsági busszal vagy vonattal szeretne eljutni valahonnan valahová. Jelentősen megváltoztak ugyanis a menetrendek, így nem biztos, hogy érdemes a sokéves tapasztalatra, a megszokásra és a memóriánkra hagyatkozni, ha útra kelünk.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ugyanis egy bő héttel ezelőtt, április 15-én életbe léptette az új vasúti és autóbusz menetrendet. Amely az eddig megszokottakhoz viszonyítva naponta mintegy 410 vonatjárattal és 30 autóbuszjárattal kevesebbet tartalmaz. A minisztérium a ritkítást azzal indokolta, hogy a párhuzamos közlekedés megszüntetésével a buszokról a vonatokra irányítja át az utasforgalmat.
A szaktárca szerint ugyanis a tömegközlekedés folyamatos, biztonságos működtethetősége érdekében azonnali eredményt hozó lépésként megkerülhetetlen a menetrendi kínálat ésszerűsítése, összehangolása, a párhuzamosságok kiszűrése. A korábbi tájékoztatás szerint idén 8, egyébként évi 12 milliárd forint megtakarításra számít a minisztérium. A tárca egyetlen vonalat sem szüntet meg, de radikálisan csökkenti a járatok számát: 15 mellékvonalon például csak formálisan marad meg a vasút: egy-egy reggeli és esti vonat közlekedik.
Megszűnt például a közvetlen vonatjárat Szeged és Gyula között; immár kizárólag békéscsabai átszállással lehet megközelíteni a népszerű fürdővárost. S míg korábban naponta közlekedett autóbusz Szeged és Budapest között, addig ma már csak heti három alkalommal (pénteken, vasárnap és hétfőn) kínálkozik ez a lehetőség. Az Indóház Online arra figyelmeztet: csak Dél-Magyarországon több mint félmillió utas bánja az új menetrendet. Hogy csak egy újabb példát említsünk: az Újszeged–Makó–Mezőhegyes–Békéscsaba vonalon a napi nyolc szerelvényből öt szűnik meg.
Ahogy tehát mondottuk, már az elején: senki ne induljon hát útra előzetes tájékozódás nélkül, mert könnyen megtörténhet, hogy egy egyszerűnek tűnő utazás helyett csak az ideges várakozásra „válthat helyjegyet”.
