Budapesti tudósítónktól
A népszámlálási adatok azt mutatják, hogy minden határon túli magyarlakta régióban drámai mértékben csökkent a magyarság aránya – jelentette ki tegnap Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azon a sajtótájékoztatón, amelyet Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárral tartott Budapesten, a Magyar Állandó Értekezlet Külügyi és Jogi Szakbizottságának értekezletét követően.
Németh Zsolt a Máért Külügyi és Jogi Szakbizottságának elnökeként elmondta: a testület munkájában részt vesznek a Magyar Országgyűlés pártjainak képviselői, valamint a Máért tagszervezeteinek tagjai. „Ebben a szervezetben egyesül a legitimitással rendelkező teljes magyar politikai spektrum” – emelte ki az államtitkár, akinek meglátása szerint a Máért, illetve annak szakbizottsági rendszere a nemzetpolitikai konszenzusalkotás kiemelkedően fontos intézménye. A tegnapi ülésről szólva elmondta: az értekezleten áttekintették az aktuális jogi és külpolitikai helyzetet. A résztvevők mindegyike hangsúlyozta: a tavalyi népszámlálási adatokat mostanában hozzák nyilvánosságra mindenütt, a számok pedig azt mutatják, hogy minden határon túli magyar közösség drámai népességfogyást tapasztal. „Ez hosszú távú probléma; a határon túli magyar közösségekben tapasztalt, 10-20 százalék közötti lélekszámfogyás jelzi, hogy a magyar kül- és nemzetpolitikának stratégiai megoldásokat kell találnia. A közelmúltban már megalkottunk több, igen fontos stratégiát, ezek egyike az úgynevezett Nemzetpolitikai stratégiai keret, amelyet tavaly a Máért plenáris ülése elfogadott” – emlékeztetett Németh Zsolt. Az államtitkár szerint a népességfogyásra adható legjobb válasz az intézményesítés. „Nem ad hoc politikai alkukban kell gondolkodni, hanem a széles értelemben vett autonómiát kell megteremteni a határon túli magyarok számára. A magyar politikai, oktatási, nyelvhasználati alrendszert kell megteremteni ahhoz, hogy hosszú távon is megmaradjon a határon túli magyarság” – emelte ki Németh Zsolt, aki szerint ez részben jogi, részben gazdasági feladatokat ró az illetékesekre, s e feladatok megvalósításában a magyar diplomáciának kiemelkedő teendői vannak, amelyeket az új alaptörvény meg is határoz.
Az államtitkár kiemelte: az idén minden határon túli magyarlakta régióban tartanak parlamenti választásokat. „A magyar politika egyöntetűen támogatja, hogy a határon túli magyarok nemzeti alapon szerveződjenek. Noha nagyon komoly törekvések vannak, hogy különféle centrista, liberális, demokrata elkötelezettségű, többségi erők behatoljanak a magyar választói bázisba, a Máért szakbizottsága egyetértett abban, hogy a nemzeti alapon szerveződő magyar kisebbségpolitikának van jövője a Kárpát-medencében. A magyar állam őket támogatja, és bízunk benne, hogy a határon túli magyarok aktívak lesznek, részt vesznek a voksoláson, és a nemzeti alapon szerveződő politikai erőkbe vetik bizalmukat” – hangsúlyozta Németh Zsolt, aki szerint fontos kialakítani a megfelelő, testre szabott, egységes magyar fellépés feltételeit. „Az egység sokféle lehet, az adott közösségek tudják meghatározni, hogyan tudnak a leghatékonyabban egységesek lenni. De a kisebbségi élethelyzetben a tagoltságnak rendkívüli kockázata van” – tette hozzá.
Répás Zsuzsanna azt emelte ki: a nemzetpolitikai stratégia gyakorlati megvalósítása is megkezdődött. „A stratégia átfogó célja meghatározni, hogy hogyan gyarapodhatnak a külhoni magyar közösségek” – emlékeztetett a helyettes államtitkár, majd hozzátette: az intézményesülés, a magyar intézmények megerősítése kulcsfontosságú, hiszen a magyarság határa addig terjed, amíg a magyar intézmények hatása érződik, ugyanis javarészt intézményekhez kapcsolódva tudja az egyén megőrizni magyar identitását. „A intézmények közül is kiemelkedő jelentőséggel bírnak az oktatási intézmények, ezért idén meghirdettük a Külhoni magyar óvodák évét. A Kárpát-medencei jogsegélyszolgálat viszont, amelyet ugyancsak idén szervezünk meg, azt a célt szolgálja, hogy kialakítsunk egy olyan hálót, amely segíti a külhoni magyar közösségek és egyének jogvédelmét, jogkiterjesztését” – emelte ki Répás Zsuzsanna, hozzátéve: erre a célra 50millió forintos keret áll rendelkezésre, amelyet az egyéni jogsérelmek orvoslására lehet fordítani. Egy figyelőszolgálatot szeretnének létrehozni, s annak munkájába bevonni a külhoni magyar civil szervezeteket is, a minél hatékonyabb munkavégzés érdekében.
A közelgő szerbiai választások kapcsán Répás Zsuzsanna elmondta: a vajdasági magyarság kivételesen jó helyzetben van a Kárpát-medencei magyar közösségeken belül, hiszen ez az egyetlen közösség, amely esetében létezik, működik az állami, törvényi szinten garantált autonómiaforma, amelyre a többi magyar közösség csak irigykedve tekinthet. „A vajdasági magyarság létrehozta saját névjegyzékét, választásokat tartott, megalkotta nemzeti parlamentjét, a Magyar Nemzeti Tanácsot, amely intézményeket működtet, amelyeket mi a továbbiakban is segíteni fogunk” – szögezte le a helyettes államtitkár, aki szerint nagyon fontos, hogy minden döntéshozatali szinten erős legyen a magyar képviselet a szerbiai politikai színtéren, mert „csak egy erős nemzetpolitikai jelenlét tud megfelelő hátteret biztosítani a magyarság számára fontos intézményeknek”.
