A politikus, akit a Fidesz-KDNP frakció jelölt a köztársasági elnöki tisztség betöltésére, a titkos szavazás alkalmával 262 voksot kapott, 40-en ellenezték megválasztását. Az Országgyűlés plenáris ülésén jelen volt Schmitt Pál és Sólyom László volt köztársasági elnök, Mádl Dalma, a néhai köztársasági elnök neje, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke, egyházi vezetők és más tisztségviselők is. A titkos szavazást követően a megválasztott köztársasági elnök letette az államfői esküt, majd beszédet mondott, amelyben méltatta elődeit, szólt a teljesítmény megbecsülésének fontosságáról és jelezte: a rá ruházott jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul érvényesíteni fogja.
„Soha, egyetlen pillanatra se feledkezzünk meg arról, mit is jelent a demokrácia. A demokrácia igazsága ugyanis mindig vitákban születik meg. Ezek a viták lehetnek élesek, lehetnek kemények, de sohasem hiányozhat belőlük egymás tisztelete, magyarságunk tisztelete, európaiságunk tisztelete, nemzeti közösségeink tisztelete, alkotmányos jogintézményeink tisztelete” – hangsúlyozta beszéde kezdetén Áder János, aki szerint a sokféleséget csak egyetlen apró különbség választja el a széthúzástól, azaz attól, hogy bármelyik pillanatban terméketlen, ártó, önző, a közösséget indokolatlanul megosztó vagy önpusztító erővé váljék. „És ez a különbség nem másban van, mint a tiszteletben, vagy annak hiányában”.
A megválasztott államfő arra is felhívta a figyelmet: igaz ugyan, hogy az elmúlt években sokakat ért sokféle sérelem, de azt javasolta: ne arról szóljon az élet, hogy miként toroljuk meg a másikon sérelmeinket. „Szóljon inkább arról, hogyan tegyük helyre kudarcainkat és tévedéseinket. Őszintén hiszem, hogy Magyarország népe sikerre született” – hangsúlyozta Áder, aki szerint a rendezetlen dolgokat tisztázni kell. „Egyszer az életben álljunk meg egy percre, és kérdezzük meg önmagunktól: vajon hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy épp a kettős mérce állandó alkalmazásával? (…) Mert egy országunk van. Mert egy nemzetet alkotunk. Mert egyetlen államalkotó közösség tagjai vagyunk. Lehet eltérő az értékrendünk, lehet eltérő a meggyőződésünk, lehet különböző a hitünk, de a mi hazánk Magyarország” – hangsúlyozta Áder János.
Elődei szavait is idézte beszédében a megválasztott államfő. Göncz Árpád megválasztása utáni parlamenti beszédéből azt elevenítette fel, amikor a volt államfő azt mondta, hogy nem fél a vitáktól, mert bízik az igazság erejében, és abban, hogy a magyar nép végül felismeri igazát és érdekeit. Ma már világosan látszik, „mennyire igaza volt” Göncz Árpádnak – tette hozzá. Mádl Ferenc szavaiból a belső béke fontosságának és a nemzet egysége szolgálatának hangsúlyozását emelte ki, Sólyom Lászlóról szólva arra emlékeztetett: az elnök úgy fejezi ki a nemzet egységét, hogy annak sokféleségét megőrzi és bátorítja; a sokféleségből nem szürke átlagot akar kikeverni, hanem egy ideált: Magyarország arcát, ahogy az emberek ünnepnapon szeretik magukat látni. Schmitt Pál pedig arra figyelmeztetett – emlékeztetett Áder –, hogy a legutóbbi választáson „a nép szuverén hatalmát egyetlen pártszövetségre ruházta át, ami óriási lehetőség, és ugyanakkor óriási felelősség”. Áder János szerint mindez azt is jelenti, hogy bár a népakarat mindig rész szerint osztja ki a kormány- és az ellenzéki pártok súlyát, ám e súlytól függetlenül minden parlamenti pártot egyetemlegesen terhel az ország sorsáért, jó híréért, hiteléért viselt felelősség. „A rám ruházott jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul érvényesíteni, az alaptörvényben rám rótt felelősséget pedig viselni fogom” – mondta a megválasztott államfő.
Áder János beszédében üzent az édesanyáknak, az időseknek, a fiataloknak, „a piaci versenyben becsülettel helytálló magyar vállalkozóknak”, a fogyatékkal élőknek, a hívőknek és a nem hívőknek, a nemzeti kisebbségek tagjainak, 1956 hőseinek és a határon túli magyaroknak is. „Szólítom a határainkon túl élő magyarokat, éljenek bár szülőföldjükön, vagy más, távoli országokban. A nemzet egysége iránti kötelezettségemnél fogva üzenem nekik, nagyra tartjuk mind egyéni, mind közösségként elért teljesítményeiket, és Magyarországnak sohasem lesz közömbös a sorsuk. Szólítom a velünk szomszédos országok népeit, és velük együtt európai uniós és NATO-beli szövetségeseinket: barátsággal és tisztelettel vagyunk irántuk, ami azt is jelenti, hogy ugyanezt a tiszteletet és barátságot a magunk irányában is elvárjuk tőlük” – emelte ki első beszédében Magyarország megválasztott köztársasági elnöke, aki tisztségét május 10-étől tölti be öt éven át.
