A Nemzetpolitikai Kutatóintézet a héten tartott konferenciáját a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács stratégiáinak szentelte. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretei között működő intézmény tavaly novemberben kezdte meg munkáját, a csütörtökön tartott tanácskozás a Magyarság Házában a második konferencia volt, amelyet fennállásának rövid ideje alatt megszervezett.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője korábban azt mondta: az új intézet egy olyan háttérintézmény, amely tudományos sztenderdek szerint működik, és legfőbb célja, hogy tanácsokat fogalmazzon meg a nemzetpolitika alakítói számára. Ennek a vállalt feladatának igyekezett eleget tenni akkor is, amikor megszervezte a nagy szakmai érdeklődés mellett tartott konferenciát, ahol a Magyar Nemzeti Tanács tisztségviselői bemutathatták az MNT eddig elfogadott stratégiáit, és elmondhatták, hol tart azok gyakorlati megvalósítása. A prezentációkat követően Kántor Zoltán elmondta: lenyűgöző az a munka, amelyet az MNT elvégzett, s lenyűgöző az a hit, amely a tanácsnokokból sugárzik, s amely azt tanúsítja: igenis lehetséges hosszú távú terveket készíteni és azokat megvalósítani. „Néhány évvel ezelőtt én sem hittem, hogy visszafordíthatóak a folyamatok a Vajdaságban. Ma meg már azt kell mondanom: látszanak a változások” – emelte ki Kántor Zoltán, utalva arra, hogy például az oktatási stratégia eredményeként egyre több kisdiák iratkozik magyar tannyelvű intézménybe.
Szarka László kisebbségkutató, a Selye János Egyetem munkatársa felszólalásában elmondta: az MNT stratégiaalkotásához hasonlítható kísérletezések minden Kárpát-medencei magyar régióban vannak, de a Vajdaság esetében „ez több, mint álom: ez megvalósíthatósági, cselekvési terv”. Meglátása szerint az MNT stratégiái többcsatornás finanszírozással megvalósítható programok, amelyek egyszerre tartalmaznak intézményfejlesztési elképzeléseket és programprioritásokat, amelyek megvalósítása segítségével a vajdasági magyar közösség „valódi akarati közösséggé válik”. „Az a konszenzusteremtő igyekezet, amelyre az MNT tisztségviselői utaltak, a munka során válik szándéknyilatkozattá” – tette hozzá. A kisebbségkutató az oktatáspolitikai stratégia elemzésében rámutatott: annak kimondatlan célja, hogy a vajdasági magyar fiatalok otthoni, magyar tannyelvű felsőoktatásban vegyenek részt. „Az elmúlt húsz évben háromszor estünk át a ló másik oldalára: először azt szorgalmazta a politika, hogy mindenki Magyarországon járjon egyetemre, aztán azt, hogy minden határon túli régióban jöjjön létre a felsőoktatási intézményhálózat, s lehetőleg záruljanak le az anyaországba vezető utak. Most pedig az körvonalazódik, hogy egyik sem működőképes elképzelés: az sem jó, ha mindenki Magyarországra jön, de az sem, hogy mindenkit otthon képezzünk. A Vajdaságban viszont kezdenek kialakulni a normális viszonyok, amelyek ugyan az ideálistól még messze vannak, de az irány jó” – emelte ki Szarka László, dicsérve, hogy kiváló lehetőségeket kínál az újvidéki, illetve szabadkai felsőoktatási intézmények és a magyarországi partnerszervezetek együttműködésének terve. A kisebbségkutató meglátása szerint a vajdasági magyarság az MNT megfogalmazott stratégiáival a „maga 21. századi, modern vízióját” teremti meg, bátran szembenézve a tapasztalt, negatív tendenciákkal. Azt azonban hátrányként rótta fel, hogy a vajdasági magyarság nem tud igazán előnyöket kovácsolni önnön kétnyelvűségéből, noha ma már a magyar az EU egyik hivatalos nyelve. Úgy látja: az anyaországi nemzetpolitika akkor lehet igazán hatékony, ha megszólítja azokat a magyarországi régiókat (például Dél-Magyarországot), ahol a határon túli magyarok otthon érzik magukat.
A tanácskozás zárószavában Korhecz Tamás, az MNT elnöke arról beszélt, hogyan lehet biztosítani a stratégiák megvalósításának folyamatosságát. Kiemelte: korábban gyakran lehetett tapasztalni, hogy jó elképzelések éppen azért feneklettek meg, mert a végrehajtás folyamatában megfeledkeztek a tervekről azok, akik megfogalmazták őket. „A stratégiák megvalósítását napról napra figyelemmel, pénzzel, munkával, számonkérhetőséggel, intézkedésekkel, jogszabályok elfogadtatásával kell követni. Erre is gondoltunk, amikor a stratégiaalkotásba belekezdtünk. Ezért tartalmazza mindegyik dokumentumunk az akciótervet és a végrehajtási mechanizmust is” – emelte ki az MNT vezetője.
