Budapesti tudósítónktól
Ma zárul Budapesten a Határon Túli Magyar Színházi Szemle, amelyet a Thália Színház szervezett. A május 9-e és 14-e között tartott rendezvénysorozaton Vajdaságot a szabadkai Népszínház Magyar Társulata képviselte.
A szemlén, amelyet a szervezők a jövőben fesztivállá szeretnének fejleszteni, nyolc határon túli társulat mutatkozik be. A Thália Színház célja az volt, hogy többszörösen elismert, sikeres előadásokat tűzzön műsorra, amelynek segítségével a fővárosi közönség ízelítőt kaphat a határon túli teátrumok repertoárjából, ugyanis a színház új vezetése elkötelezett a határon túli társulatok felkarolása irányában.
Koch Andrea, a színház sajtókapcsolati munkatársa egy sajtónyilatkozatban kiemelte: a budapesti színházi emberek „nem csupán a tiszta magyar beszédet, az alázatos munkát, de a haladó szellemű rendezési megoldásokat is megtanulhatják” külhoni kollégáiktól.
A szemle a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A velencei kalmár című előadásával kezdődött május 9-én, majd a Kárpátaljai Megyei Magyar Színház Tóték című előadását láthatta a közönség a nagyszínpadon. Május 12-én az Új Stúdióban a Komáromi Jókai Színház Tetemre hívás című előadói estje, az Arizona Stúdióban pedig az Aradi Kamaraszínház Petri György-estje volt műsoron. Tegnap lépett fel a Thália Új Stúdiójában a szabadkai Népszínház Magyar Társulata az (Egy)mással című produkcióval: Kalmár Zsuzsa és Ralbovszky Csaba a színház igazgatója, Mezei Zoltán rendezésében mutatta be a kamaradarabot, amely két ember kapcsolatának különböző aspektusait igyekszik felvázolni.
Ugyancsak tegnap az Arizona Stúdióban a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Arany-légy című előadását tekinthette meg a közönség. Ma, a szemle zárónapján a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház De mi lett a nővel? című darabja kerül színpadra.
Mezei Zoltán, a Népszínház magyar társulatának igazgatója egy korábbi sajtóbeszélgetésen elmondta: a trianoni traumát követően a magyarság egy része, a határon túlra szakadva, akarva-akaratlanul is részesévé vált az anyaországiétól eltérő kultúráknak. Ezzel egyfajta többletet is kapott ez a nemzet. „Ha mi ezt össze tudjuk fogni, ha a határon túli színházak folyamatosan jelen tudnak lenni a magyarországi közegben, akkor ezt a sokszínűséget a javunkra fordíthatjuk a nemzet egészének gazdagodása érdekében is” – mondta Mezei Zoltán.
A szemle védnöke, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint minden nemzetnek – így a magyarnak is – küldetése, hogy saját magát, saját kultúráját, nyelvét megőrizze, kimunkálja és felmutassa, mert ez az az értékgazdagság, amit csak mi adhatunk az egyetemes emberiségnek. „Ez a szemle pontosan ennek a gondolatnak a megvalósítását jelenti. Hiszen egy nemzethez tartozunk, függetlenül attól, hogy a történelem viharai hogy szabdalták szét országhatárainkat. Ezért a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje közvetlen értelemben jelent nemzetmegtartó erőt” – emelte ki Semjén egy sajtótájékoztatón.
