Budapesti tudósítónktól
Miután a miniszterelnök bejelentése szerint befejeződött a kormányátalakítás (amelynek következtében Balog Zoltán került az átkeresztelt Emberi Erőforrás Minisztérium élére, s Fellegi Tamás tárca nélküli minisztert Varga Mihály, őt a Miniszterelnökség élén Lázár János eddigi Fidesz-frakcióvezető, őt pedig a képviselőcsoport élén Rogán Antal belvárosi polgármester váltja), mindenki érdeklődve figyeli, vajon hogyan alakul a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalások sorsa.
Varga Mihály, aki a jövőben Fellegi helyett vezetni fogja az IMF-fel tárgyaló csoportot, a héten a Magyar Hírlapnak adott interjúban elmondta: a kormány mintegy 15 milliárd euró összegű, hároméves elővigyázatossági megállapodást szeretne kötni. Hozzátette: a magyar fél érdekelt abban, hogy az egyezség mielőbb megszülessen, de azt is elmondta: reálisan erre az ősz elején lehet számítani. Azt is elmondta: a jelenlegi költségvetési intézkedésekkel biztosítható az idei és a jövő évre vállalt hiánycél, ami egyben azt is jelenti, hogy a Magyarország ellen 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás megszűnik.
Hasonló állásponton van a tárgyalócsoport éléről távozó Fellegi Tamás is, aki szerint az egyeztetések a jövő hónap folyamán kezdődhetnek meg.
Érdekes mindezzel összevetni, hogy mit mondott a magyar gazdaságról Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviselője egy csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen. A szakember azt emelte ki: a legjobb gazdaságpolitikai irányvonal az, amely nem tesz hozzá az ország sérülékenységéhez. Emiatt a kiszámíthatóság és a fenntarthatóság döntő fontosságú Magyarország számára. Amit viszont az a tény, hogy csak tavaly huszonegy alkalommal változtak az adószabályok, nem igazán tud szavatolni.
Ugyanazon a kerekasztalon, ahol Irina Ivascsenko felszólalt, beszélt Bod Péter Ákos, a Corvinus egyetem tanszékvezető tanára is, aki szerint a kormányt tavaly augusztusban meglepte, hogy nincsen gazdasági növekedés. Ebből a kabinet azt a következtetést vonta le, hogy az irány jó, csak lassú, és előállt a végtörlesztéssel. Bod szerint a diagnózis téves volt, az irány ugyanis rossz, ezért hiába gyorsít az ország, csak még rosszabb lesz a helyzet. Arra is figyelmeztetett, hogy 2006 óta nem nőtt Magyarországon a nemzeti jövedelem, ez is arra utal, hogy rossz úton halad az ország. Egy másik jobboldali közgazdász, Mellár Tamás szerint a mostani adóintézkedések rosszul fogják érinteni a gazdaságot, az intézkedések emelik az inflációt és erősítik a feketegazdaságot. Mellár szerint az egyensúly szempontjából nagyon fontosak az új adók, de kérdés, hogy a kormány miért nem nyúl hozzá a személyi jövedelemadó rendszeréhez.
Vámosi Nagy Szabolcs adótanácsadó pedig arra hívta fel a figyelmet: az új adók rendkívüli mértékben csökkentik a befektetői bizalmat. Meglátása szerint jó, hogy a fogyasztást terhelő adók felé indult el a gazdaságpolitika, de a szociálpolitikai szempontokat ebben érvényesíteni nem szerencsés. A bankok számára kilátásba helyezett újabb adóztatás (a tranzakciós adó) kapcsán Vámosi Nagy kiemelte: egyfelől biztos, hogy azt a pénzintézetek áthárítják az ügyfeleikre, másfelől pedig nem szerencsés azt a szektort újabb terhekkel sújtani, amelytől a gazdaság hitelt remélhet.
A magyar gazdaság helyzete tehát egyáltalán nem rózsás, s bizony, az adatokat látva, kell az az IMF-hitel, lehetőleg mielőbb. Még akkor is, ha (mint minden kölcsönnek) ennek is ára lesz…
