Amióta Orbán Viktor kormányfő felvetette, hogy a következő két évben fel kellene függeszteni a pártok támogatását, szinte mindenhonnan csak felzúdulást hallani. Tiltakozik a többi párt, de a Fideszben sem egyértelmű a miniszterelnök indítványának támogatása, s az ötletet ellenzik a nem kormányzati szervezetek is.
Magyarországon a pártok elsősorban (a parlamenti arányukkal azonos) állami támogatásból, a tagdíjakból, illetve az adományokból pénzelik tevékenységüket. Így aztán természetes, hogy az államfő javaslatának végrehajtása elsősorban a kisebb pártokat érintené érzékenyen. De a nagyok számára is fájdalmas veszteség lenne az állami dotáció megszüntetése. Természetes tehát, hogy tiltakoznak.
Lázár János, a Fidesz leköszönő frakcióvezetője a héten sajtótájékoztatón jelentette ki: a pártfinanszírozásnak „állami pénzen kell nyugodnia”, ugyanis a többpárti demokrácia pénzbe kerül, a választásokat (így a kampányokat is) éppen ezért állami pénzből kell finanszírozni.
Valamivel mérsékeltebb hangnemben, de tiltakozott a KDNP is. A kisebbik kormánypárti képviselők szerint elfogadható a miniszterelnök elgondolása, hogy nehéz helyzetekben a pártoknak is áldozatot kell vállalni, ám a jelenlegi javaslat szerintük nem igazságos. A KDNP szerint azok a pártok, amelyek saját országos ingatlanháttérrel rendelkeznek, több terhet vállalhatnak, mint azok, amelyeknek hitelből kell megoldaniuk a vidéki hálózat fenntartását.
Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke a hvg.hu-nak nyilatkozva azt mondta: pártja érdemben akkor reagál a felvetésre, ha konkrét előterjesztést lát.
Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese nem fogalmazott ilyen árnyaltan: „Ha a Fidesz olyan jól áll, hogy le tud mondani ennyi pénzről, akkor nyilván van más forrása. Veszélyes, ha üzleti körök hálójába kerül egy párt, és a háttérből oligarchák irányítják” – mondta a politikus a parlamentben, hangsúlyozván: a politizáláshoz pénz kell, aki pedig nem az adófizetők pénzét költi erre, annak máshonnan kell pótolnia a forrásokat.
Tóbiás József, az MSZP képviselője is úgy látja: ha a javaslatból tényleg törvény lesz, akkor „a gazdasági hatalom politikai befolyást tud szerezni”. Lendvai Ildikó MSZP-s politikus a hvg.hu-nak azt mondta: a javaslat egyszerre alkalmas a demagógiára és a riválisok megfojtására.
Az elemzők véleménye megoszlik arról, hogy ki járna a legrosszabbul, ha 2013-ban és 2014-ben felfüggesztenék az állami pártfinanszírozást. A Századvég Alapítvány szerint a Fidesz, míg a Magyar Progresszív Intézet és a Political Capital szerint egyértelműen a mindenkori ellenzéki pártok lennének a legnagyobb vesztesei annak, ha a kormány a következő két évre megvonná a pártok állami finanszírozását. A Transparency International úgy látja: az állami támogatás megvonása súlyos korrupciós kockázatot jelent, a javaslat a párt- és kampányfinanszírozásnak csak egy részkérdését érinti, de önmagában nem jelent megoldást, noha Magyarországon a finanszírozási rendszer átfogó rendezésére lenne szükség.
A hvg.hu alkotmányjogászokat is megkeresett a téma kapcsán, akik azt állítják: Orbán Viktor javaslata vélhetően nem állná ki az alkotmányosság próbáját. Jakab András alkotmányjogász már három évvel ezelőtt beadott egy keresetet az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület vizsgálja felül a pártokra vonatkozó hatályos törvényeket, ugyanis már akkor nyilvánvaló volt, hogy a pártok irreálisan szűkös pénzügyi keretek között működnek, ez pedig korrupcióra kényszeríti őket. Lövétei István alkotmányjogász szerint nyilvánvaló, hogy ellehetetlenülne a pártok működése, ha nem kapnának költségvetési támogatást, így „sanszos, hogy ha valaki beadvánnyal fordulna az Alkotmánybírósághoz, a testület kimondaná: az államnak fent kell tartania a pártok működését, mint a népakarat letéteményeseit megjelenítő intézményeket”.
Döntés egyelőre tehát nincs a téma kapcsán, de a tiltakozás igen erőteljes. Hogy mi lesz végül az államfői javaslatból, az a Fidesz jövő heti elnökségi ülésén dőlhet el.
