A Külügyminisztérium háttérintézményeként működő Magyar Külügyi Intézet Szerbia az elnökválasztás után címmel tartott rendezvényén Juhász József, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kelet-Európa Története Tanszékének docense a vasárnapi voksolásról szólva elmondta: az eredmények ismeretében nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy két, erősen szélsőséges csoportosulás, a Szerb Radikális Párt és a Dveri nem volt képes átlépni a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt.
Várady Tibor nemzetközi jogászt meglepte Nikolić győzelme, de emlékeztetett: Boris Tadić vereségében komoly szerepet játszott, hogy a liberális, annak idején markánsan Milošević-ellenes értelmiség jelentős része eltávolodott az eddigi elnöktől és felszólította a polgárokat, hogy érvénytelen szavazócédulákat dobjanak az urnákba. Felhívta a figyelmet arra, hogy a választási győzelmet bejelentő Nikolić első megnyilatkozása kifejezetten Európa-párti, mérsékelt, kiegyensúlyozott beszéd volt. „Viszont ha azt néztem, hogy kik állnak mögötte, a látvány már nem tett ilyen kedvező benyomást. Nikolićnak nincs olyan értelmiségi holdudvara, amilyenre egy kormányalakításhoz szükség lenne” – mondta Várady.
Szilágyi Imre előadásában a kormányalakítási lehetőségeket elemezte az elképzelhető koalíciókötési lehetőségek fényében. Meglátása szerint egy, a Demokrata Párt és a Szerb Haladó Párt együttműködéséből létrejövő nagykoalíció elvileg sikeres is lehetne, és akár még az Európai Unióba is bevihetné Szerbiát, mégis valószínűtlen, hogy ez a forgatókönyv valósuljon meg, s ezt elsősorban a személyi ellentétek meglétével indokolja. A „jóslásokat“ nehezítő tényezőnek tekinti, hogy egyelőre sem a DP, sem a Szerbiai Szocialista Párt nem teszi egyértelművé, mit szeretne tenni. Kitért azoknak a véleményeknek az ismertetésére, amelyek szerint a demokraták ellenzékbe is vonulhatnának, hiszen ennek, mint mondta, lenne politikai racionalitása. A legrosszabbnak egy esetleges Szerb Haladó Párt–SZSZP–Szerbiai Demokrata Párt koalíciót tartana, míg a legszerencsésebb forgatókönyv Szilágyi szerint az lehetne, ha a DP kormányalakítási lehetőséget kapna, de ugyanakkor arra figyelmeztet: nem lenne egyszerű kiegyezni a Régiók Pártjával, a Liberális Demokrata Párttal és a kisebbségiekkel.
Juhász József, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kelet-Európa Története Tanszékének docense az Identitás Kisebbségkutató Műhely egy korábbi felmérésének adatait ismertetve beszélt a magyar szavazóbázis viselkedéséről. Kiemelte: a Vajdasági Magyar Szövetség nagy lendülettel vetette magát a kampányba, még a magyar kormányfő is részt vett a szavazók meggyőzésében, a párt mégis alulteljesített, hiszen a VMSZ-re a parlamenti választásokon leadott voksok száma csökkent 2008-hoz viszonyítva (igaz, akkor több más magyar politikai párttal koalícióban vett részt a megmérettetésen), s a több mandátum a sok elveszett szavazat miatti mandátumelosztásnak köszönhető. Juhász József kiemelte: a vajdasági magyaroknak közel a fele a szerb pártokra (elsősorban a DP-re, a Vajdasági Szociáldemokrata Ligára, illetve a liberálisokra) szavaz. „Nem akarom minősíteni, hogy ez jó-e vagy sem. Sok szempontból rossz, sok szempontból viszont elkerülhetetlen, s nem is minden esetben baj, hiszen attól, hogy valakit egy magyar párt indít egy polgármesteri székért, még nem biztos, hogy az a politikus alkalmasabb arra a posztra, mint valaki, aki például a DP színeiben indul” – mondta Juhász. Kiemelte azt is: egy kisebbségi párt mindig nehezebb helyzetben van, mint az országos pártok, s az sem segíti a magyar érdekérvényesítést, hogy a meglévő hat párt mindegyike ugyanazon a jobboldali térfélen igyekszik szavazatokat szerezni. „A vajdasági magyar pártok nem tudnak megbirkózni azzal a jelenséggel, hogy a vajdasági magyarság társadalmi integráltsága viszonylag nagy. Ebből fakadóan a szerb pártok nagyon sok magyar elemet tudnak a saját struktúráikba integrálni, elsősorban helyi szinten. Ez versenyhelyzet, amelyben pusztán az etnikai hovatartozással érvelni nem lehet” – magyarázta a jelenséget Juhász József.
Várady Tibor felszólalásában kiemelte: a vajdasági magyarság szempontjából nem lenne jó egy nagykoalíció, mert akkor a VMSZ „mérleg nyelve” jellegű szerepe összezsugorodna. Hozzátette: az újabb felmérések is azt mutatják, hogy a vajdasági magyaroknak mintegy a fele szavaz a VMSZ-re, további öt százalék pedig a többi öt magyar pártra. „Ez azt mutatja, hogy magyar egységet ma már csak úgy lehet megteremteni, ha megszólítják a szerb pártokra szavazó magyarokat” – hangsúlyozta Várady Tibor, aki emlékeztetett: a szerb pártok magyar képviselőinek egyike sem szavazott például a vagyon-visszaszármaztatási törvény ellen.
A Magyar Külügyi Intézet rendezvényén elég nagyszámú hallgatóság jelent meg, amelyet elsősorban az érdekelt, hogyan viszonyul majd az új köztársasági elnök a vajdasági magyarsághoz. Várady Tibor ennek kapcsán emlékeztetett: Tomislav Nikolić elment a VMSZ évfordulójára, s tett más gesztusokat is, európaiságát bizonyítandó. „Hogy a mögötte álló csapat erről hogyan gondolkodik, azt nem tudom. De nem is hiszem, hogy bárki más tudná“ – tette hozzá a jogászprofesszor. Szilágyi Imre a magyar–szerb kapcsolatok várható alakulásáról szólva elmondta: Magyarország számára a regionális stabilitás, a gazdasági fejlődés és a kisebbségi magyarok érdekeinek védelme prioritás, s ha az új belgrádi elit ezt nem sérti, akkor az együttműködés normális lehet, ellenkező esetben bizonyos feszültségek jöhetnek létre.
