Kitombolhatták magukat a szlovák nacionalisták – és meg is tették! – a pozsonyi parlamentben kedden és szerdán, amikor ismét „magyar” törvény került napirendre: a kisebbségi nyelvhasználatról szóló. És amikor szerdán este elfogadták a Híd által beterjesztett javaslatnak egy igencsak átszabott, „silányított” változatát, füttykoncerttel és bekiabálásokkal adott hangot véleményének az ellenzék.
Megszokhattuk egyébként, hogy amikor a szlovák parlamentben a kisebbségi jogok kerülnek napirendre, a témából azonnal magyar kérdést kreál az ellenzék (Fico Smerje és Slota SNS-e), bár ezúttal még a kormánypártiak egy része is társult hozzájuk a „magyar veszély” ilyen-olyan felemlegetésével, és éppen Igor Matovičnak, az Egyszerű Emberek vezetőjének és társainak „köszönhető”, hogy egy igencsak vérszegényre sikeredett módosítást fogadott el a többség.
A Felvidék Ma hírportál segítségével szinte folyamatában figyelemmel kísérhettük a nacionalizmus tombolását az ülésen, az Orbán irredentizmusáról és revizionista politikájáról meg a szlovákok veszélyeztetettségéről szóló intelmeket, így talán már az is sikerként könyvelhető el, hogy egyáltalán megszületett a törvény. Ez jóformán az utolsó pillanatig kérdéses volt.
Hogy miben „enyhült” és mi a törvény lényege?
Húszról tizenöt százalékra csökken például a nyelvhasználati küszöb, viszont csak abban az esetben kerülhetnek újabb falvak a jegyzékbe, ha két egymást követő népszámlálás megerősíti a nemzeti kisebbségek növekvő számát az adott településen. A jegyzékből való törléshez három népszámlálás (ez kedvező a kisebbségeknek) adatai – és a 15 százalékos határ alá csökkenés – szükségesek. Mivel éppen tart a népszámlálás Szlovákiában, a következő pedig 2021-ben lesz, így tehát csak tíz év múlva csökkentik a jelenlegi 20-ról 15 százalékra a nyelvhasználati küszöböt.
A községeknek az eredeti javaslattól eltérően nem kell kötelezően alkalmazniuk senkit, aki bírja a kisebbségek nyelvét az érintettekkel való kommunikációhoz, helyette meghatározott órákban foglalkozhatnak a velük a hivatalos nyelvtől eltérő módon beszélni szándékozó panaszosokkal. Az egészségügyi és szociális intézményekben szintén nem válik kötelezővé a nyelvhasználat, továbbra is feliratozva maradnak a kisebbségi tévéműsorok.
Az egyes állomásokon feltüntethetővé válik a községek kisebbségi nyelven való elnevezése, de elsőként mindig a szlovák nevet kell feltüntetni, s az nem is lehet kisebb betűkkel írva, mint kisebbségi verziója. Ilyen módon lehet jelölni egyébként minden nyilvános feliratot is. A kisebbségi nyelvhasználati törvényben is megjelentek az 50-től 2500 euróig terjedő büntetések, a kormányhivatal döntése alapján szabják ki ezeket.
Az intézkedés a magyar, cseh, bolgár, horvát, német, lengyel, roma, ruszin és ukrán nyelveket érinti.
Az előterjesztő Híd elnöke még így is nagy sikernek tartja a törvény elfogadását: „Ez egy értelmes kompromisszum, mi sokkal többet akartunk, a kollégáink sokkal kevesebbet, de ez egy előrelépés. Gratulálok Szlovákiának, hogy ilyen törvénye van” – jelentette ki Bugár Béla a szavazás után.
Szerinte a törvény stabilizálja a kisebbségekkel szembeni jogrendszert, közvetlen módon pedig a szlovákiai demokráciára is hatással van. Jelezte ugyanakkor, várakozásai szerint Ivan Gašparovič államfő visszadobja a törvényt: „Nem akarom azt mondani, hogy mérget vennék rá, de feltételezem, ahogy ismerem az államfő urat, hogy biztosan visszaküldi a törvényt” – jelentette ki Bugár.
Berényi József, az MKP elnöke sokkal többet várt (igaz, Bugár is, csak Berényi nincs a parlamentben), és az a véleménye róla, hogy „alig értékelhető eredmény, sőt néhány területen visszalépés”. Sorolta is a hibákat és kifogásit, amelyekből néhányat idézünk. Az eredeti szándékot – hogy az államnak legyen kötelessége biztosítani a kisebbségiek nyelvhasználatát a hivatalokban, s ne pedig a kisebbségieknek kelljen követelniük azt – nem sikerült megvalósítani.
– Visszalépésnek tartjuk azt, hogy a jövőben a hivatalok megszabhatják, hogy mikor van félfogadás a nemzetiségek nyelvén. Ilyesmi az eddigi, 20 százalékos küszöbnél nem volt. Ezzel komolyan vissza lehet élni – mondta Berényi az MTI-nek.
Nagy visszalépésnek nevezte azt is, hogy az új szabályozás kötelezővé teszi a szlovák helységnevek használatát a nyomtatott és az elektronikus médiában, és a magyar sajtóban is fel kell tüntetni szlovákul a helységneveket. A szlovákiai magyar sajtóban nem ez a bevett gyakorlat, a helységnevek magyarul használatosak.
– Nem sikerült orvosolni azokat a neuralgikus kérdéseket sem, amelyeket évek óta hangoztatunk, éspedig hogy lehessen magyarul használni a Párkány (Štúrovo), Diószeg (Sládkovičovo) és más hasonló sorsú dél-szlovákiai település nevét. Ezeket a településeket a második világháború után szlovák történelmi személyiségekről nevezték el szlovákul, s régi magyar nevüket hivatalosan nem szabad használni.
Szerinte semmilyen előrelépés nem történt a nemzetiségi nyelvhasználat bővítése terén az egészségügyi és szociális intézményeknél, és azt sem sikerült elérni, hogy a televíziókban ne kelljen szlovákul feliratozni a magyar műsorokat. Ez lehetetlenné teszi a magyar nyelvű élő adásokat, ez egy olyan megkötés, amely szinte lehetetlenné teszi a nemzetiségi kereskedelmi televíziózást – mutatott rá Berényi.
Véleménye szerint vajúdtak a hegyek, de egér született.
Úgy tűnik azonban, hogy ilyen erős ellenzékkel és még a kormánykoalícióban is jelen levő nacionalizmussal szemben sokkal többet nem nagyon lehetett elérni.
KIFÜTYÜLTÉK A MAGYAR NAGYKÖVETET
A szerda esti szavazás idejére Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövet is ellátogatott a szlovák parlamentbe. A parlament erkélyén megjelenő diplomatát kifütyülte az ellenzék – írta csütörtökön a Bumm hírportál.
Ján Slota SNS-elnök csütörtökön kijelentette: az ülés legabszurdabb jelenete az volt, amikor Heizer Antal megjelent a parlament erkélyén. „Eljött leellenőrizni a felvidéki idiótákat, hogy szót fogadnak-e Budapestnek” – mondta az SNS vezetője, aki szerint az elfogadott törvény „szégyenletes”. Slota úgy vélte, a kormánykoalíció tettei bizonyítják, hogy „hazaáruló módon próbálják magyarosítani Szlovákia déli részét, és Budapest utasítására még ennél is tovább akarnak majd menni”.
A magyar nagykövetet a Robert Fico vezette Smer-SD képviselői is füttyel és bekiabálásokkal fogadták.
