A villámcsődület résztvevői
Magyarországi vezető politikusok az utóbbi hónapokban több alkalommal is azt a meggyőződésüket hangoztatták, hogy rendkívül jók vagy sohasem voltak ilyen jók a román–magyar kapcsolatok. Állami szinten talán jórészt igazuk is van, de „alacsonyabb szinteken”, a romániai belpolitikai életben igencsak „egymásnak feszülnek” az eltérő érdekek. És a magyarellenes megnyilvánulások is akadnak bőven.
Talán lecsengett a Székelyföld brüsszeli irodája körüli nagy hűhó, nem csitul viszont a vita az ország közigazgatási átszervezése körül. A kormánypárti RMDSZ ugyanis mielőbb el akarná fogadtatni a kisebbségi törvényt, ugyanakkor ahhoz is ragaszkodik, hogy a három székelyföldi megyét ne darabolják föl, ne csapják oda olyan körzetekhez, ahol a magyarság háttérbe szorulna a román többség miatt. Az erdélyi magyaroknak azonban nem tudják elfogadni sem a kormánypárti demokrata-liberálisok (PDL) javaslatát, sem az ellenzéki elképzeléseket. Eközben már akad olyan (nem nagy) párt, amely magyarellenes tüntetések szervezésére készül, ha elfogadják a kisebbségi törvényt, mert irtózik a magyar autonómiától (persze, a nagy pártok is). Nem először lett alku tárgya a PDL és az RMDSZ között egy törvény, ám most a magyar pártnak beszűkült a mozgástere, hiszen ha bármelyik törvény esetében engedne, az komoly veszteséget jelentene számára.
Mindenesetre a tegnapi koalíciós tárgyaláson nem jutottak előbbre, egyféle állóháború alakult ki a koalíciós felek között, és a végkimenetel megjósolhatatlan: számtalan változat elképzelhető egészen a kormány bukásáig.
KOLOZSVÁRI POLGÁRMESTEREK
Az „alacsonyabb szintű” történések is olyakor országos vagy országok közötti „rangra” emelkednek. Ilyen a kolozsvári Mátyás-szobor elé „csempészett”, a Iorga-idézetet is tartalmazó tábla, melynek a visszhangjáról több alkalommal mi is beszámoltunk. A tábla azonban mindmáig a „helyén” maradt.
Sorin Apostu, magyarbarátnak korántsem nevezhető kolozsvári polgármesterrel azonban más baja is van az ott élő és nem is csak ott élő magyarságnak: eltávolították például a város határában elhelyezett ötnyelvű üdvözlőtáblát, majd egy reklámcéget megbüntettek, mert kizárólag magyar nyelvű plakátot helyezett el köztéren. A polgármester magyarellenes megnyilvánulásai miatt a hétvégén két alkalommal is kifejezték nemtetszésüket a kolozsváriak. Az egyiknek a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum volt a szervezője, amely szervezet „Fújjuk le Apostu meccsét!” jelmondattal hívta szombat estére villámcsődületre a városban élőket. Az egyik legnagyobb közösségi oldalon előzetesen közzétett felhívás szerint a kezdeményezés lényege felhívni a polgármesteri hivatal figyelmét: az intézmény „nem csak a 79 százalékos román közösségnek a képviselete, hanem az itt élő magyar közösségé is, amely használja a magyar nyelvet plakátokon, üzletekben, az utcán és otthon is”.
A fiatalok „Stop Apostu” feliratú táblát emeltek a magasba és piros lapot mutattak föl a polgármesternek. A környéken szolgálatot teljesítő rendőrök két személyt bekísérték a rendőrségre, majd miután nyilatkozatot írattak velük, el is engedték őket. A polgármester viszont sem a román színház elé terített vörös szőnyegen, sem pedig a TIFF-gálán (filmfesztiválon) nem jelent meg aznap este.
Másnapra virradóra ismeretlen személyek több tucatnyi plakáttal ragasztották tele Kolozsvár belvárosának épületeit: a plakáton Sorin Apostu és a nacionalizmusáról hírhedt Gheorghe Funar volt polgármester látható. A plakátokon az állt, hogy KKK, majd a három betű alatt „Kluj Kapitală Kulturală” (Kolozsvár kulturális főváros) szöveg volt olvasható. Ezt az akciót azonban nem vállalta senki.
VANDÁLOK A HÁZSONGÁRDI TEMETŐBEN
A kolozsvári Házsongárd temetőben gyakoriak a rongálások, nincs is mindig nemzetek közötti ellentét a háttérben, az újabb vandalizmus azonban mégis erre utal: a nemrég felújított Bánffy-sírkertben található sírköveket fáradt olajjal öntötték le ismeretlen tettesek. A Paprika Rádió tudósítása szerint pünkösd vasárnapján fedezte föl a rongálást Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója.
Ezt mondta a rádiónak: – Tulajdonképpen ez egy kegyhely, egy emlékhely. A Bonchidai kastélyt restaurálják, Károly herceg azon fáradozik, hogy hamvaiból feltámassza, és közben egy műemléktemetőben, ami rá van bízva egy bizonyos igazgatóságra, folyamatosan történnek a rongálások. Alantas módon történik az egész, oda ütnek, ahol előre léptünk, hiszen a kripta restaurálása folyamatban van.
Legutóbb januárban történt jelentős rongálás a temetőben, az alapítvány igazgatója szerint fél éve csend van, és az ügyet valószínűleg elsimították, ugyanis az önkormányzat szerint nem döntőek a bizonyítékok. Januárban ismeretlenek három XIX. századi síremléket romboltak le.
