Budapesti tudósítónktól
A nyugat-balkáni országok EU-integrációs folyamatairól, valamint a nyugat-balkáni együttműködés biztonságpolitikai dimenzióiról tanácskoztak tegnap zárt ülés keretében a Nyugat-Balkán országai házelnökeinek konferenciáján Budapesten, a Magyar Országgyűlésben.
Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke üdvöző beszédében kiemelte: immár ötödik alkalommal ültek össze a nyugat-balkáni országok házelnökei, hogy megvitassák a mindnyájukat érintő kérdéseket. „A Magyar Országgyűlés nemzetközi kapcsolatrendszerének és szerepvállalásának egyik legfontosabb iránya a Nyugat-Balkán demokratikus átalakulásának, valamint euroatlanti integrációjának elősegítése. Nagy örömömre szolgál, hogy a konferencián az érintett parlamentek teljes körben vesznek részt. Ez egyértelműen igazolja: valamennyien úgy gondoljuk, közösek az előttünk álló kihívások, közösek a problémáink” – mondta a magyar házelnök. Kövér László szerint a gondok megoldására irányuló politikákat célszerű összehangolni.
A konferencián részt vett Jozefina Topalli albán, Denis Bećirović bosnyák, Luka Bebić horvát, Trajko Veljanoszki macedón, Xhavit Haliti koszovói és Ranko Krivokapić montenegrói parlamenti elnök, valamint Gordana Čomić szerb parlamenti alelnök. Megfigyelőként a tanácskozáson jelen volt Egeresi Sándor, a Vajdaság parlamentjének elnöke, aki az ülést követően kétoldalú megbeszélést folytatott Kövér Lászlóval. A konferencia résztvevőit a tanácskozás után fogadta Schmitt Pál köztársasági elnök.
Gordana Čomić a Magyar Szónak nyilatkozva elmondta: a tanácskozáson résztvevő államok hálásak Magyarországnak, amiért szervezője egy ilyen jellegű rendezvénynek. „Horvátország példáján tapasztalhatjuk meg mindannyian, mi vár még ránk az EU felé vezető úton társadalmunk korszerűsítését illetően. Magyarország e konferencia szervezésével bebizonyította: tudja, hogy a jószomszédi viszonyok a legjobban az állandó találkozásokkal mélyíthetőek el”. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a tanácskozásra vetett-e árnyékot a vagyon-visszaszármaztatási törvény szerbiai elfogadása, Gordana Čomić azt válaszolta: ilyesmit nem tapasztalt. „Szerbia kész e törvény teljes körű, igazságos, diszkriminációmentes alkalmazására. Nagy figyelemmel hallgatjuk meg a bírálatokat, amelyek a tényekre vonatkoznak. Szerbia szerencséjére ebben az esetben a magyar bírálatok nem tényeket, hanem álláspontokat fogalmaznak meg. A politikában pedig legitim jelenség, hogy valaki álláspontokat határozzon meg. Biztos vagyok benne, hogy a törvény alkalmazása megmutatja: nem vetül és nem is vetülhet árnyék Szerbia és Magyarország viszonyára” – emelte ki a politikus.
Egeresi Sándor megfigyelői státusa ellenére felszólalt a konferencián, ahol elmondta: Vajdaság számára is létfontosságú, hogy Szerbia megkapja az EU-tagjelölti státust. „Létérdekünk, hogy Szerbia mielőbb az EU tagja legyen, Vajdaság pedig fejlett európai régióvá alakuljon. Nemcsak a szavak szintjén, hanem a gyakorlatban is” – mondta a tartományi házelnök. A Magyar Szónak nyilatkozva elmondta: a konferencián emlékeztetett Vajdaság három stratégiai célkitűzésére: az euroregionális tevékenység fejlesztésére, a megmaradt soknemzetiségű közösség megőrzésére és Szerbia nemzetközi megítélésének javítására. „Az aktualitásokat illetően beszéltem a közvagyonról szóló törvényről, amely befolyásolni tudja az autonómia teljes körű megvalósulását és amely az európai integráció egyik alapfeltétele. Ennek a törvénynek garantálnia kell Vajdaság számára, hogy rendelkezzen az eleink által megtermelt javakkal. Az autonómia egyik fokmérője, hogy milyen gazdasági alapokon áll egy-egy régió. Nem elég, hogy csak a szerbiai költségvetés hét százalékán át mérjük Vajdaság autonómiáját” – emelte ki Egeresi. A házelnök szerint Szerbia európai arculatának erősítése érdekében is szabályozni kell a tartomány és az önkormányzatok pénzelésének kérdését egy olyan törvénnyel, amely tiszteletben tartja az érintettek érdekeit.
A vajdasági házelnök a restitúciós törvényről is beszélt: „Sajnálatomnak adtam hangot, hogy a törvény megalkotása során nem vették figyelembe azt a nagyon fontos rezolúciót, amelyet a vajdasági parlament nyolc évvel ezelőtt hozott meg, s amely kimondja a kollektív bűnösség eltörlésének elvét. Reményemet fejeztem ki, hogy talán még létezik Szerbiában az a kapacitás, amely lehetővé teszi e törvény módosítását vagy visszavonását” – mondta Egeresi Sándor. A házelnök arról is szólt: szabályozni kell a tartomány és az önkormányzatok pénzelésének kérdését egy olyan törvénnyel, amely tiszteletben tartja ezen szerveződések érdekeit.
A tanácskozáson az együttműködés biztonságpolitikai dimenzióiról is szó esett. „A nyugat-balkáni térség súlyos időszakon van túl, amelyet a régió minden népe megszenvedett. Hiszem, hogy ez a múlt. A jelen az együttélésről, az együttműködésről, a párbeszédről, az euroatlanti integrációról szól. Ebben kell megtalálnia minden országnak, minden régiónak, minden népnek a saját helyét” – emelte ki a vajdasági házelnök, aki szerint az ilyen konferenciák értéke, hogy lehetőséget adnak a véleménycserére, a tapasztalatgyűjtésre. „Luka Bebićtől például sokat hallhattunk a horvát EU-csatlakozás nehézségeiről és arról is, hogy Zágráb segíteni akarja az egész térség mielőbbi uniós integrációját. Ezek nagyon fontos üzenetek” – szögezte le Egeresi Sándor.
