Szinte már a választásihoz hasonlítható kampányt szerveztek a romániai magyar politikai (és más) szervezetek az október 20-án kezdődő népszámlálás sikere érdekében, vagyis azért, hogy a magyarok vallják meg nemzeti hovatartozásukat. Ebben a témában szinte teljes egység mutatkozott a magyar szervezetek között, még ha külön-külön is szervezték a kampányt.
– Az erdélyi magyarság felelőssége, hogy vállalja identitását, és ne folytatódjék számbeli apadása – mondta szombaton este Zilahon elhangzott beszédében Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke az EMNT és a nemrég bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt népszámlálási kampányának zárórendezvényén fejtette ki gondolatait.
Tőkés László az MTI-nek elmondta: az erdélyi magyar politikai és közélet túlságosan Kolozsvárra és Székelyföldre összpontosította a figyelmet, Magyarországon egyenesen azt hiszik sokan, hogy Erdély és Székelyföld egymás szinonimája. Ezért tartották a Szilágyságban, Zilahon a kampányzáró rendezvényt, mert ez a helyszín tipikus áldozata volt a Ceauşescu-rendszer homogenizációs politikájának. Ennek nyomán fokozatosan elrománosították a Szilágyságot, Zilahra valóságos demográfiai csapást mértek – mondta az EMNT elnöke, emlékeztetve: 1910-ben az ottani magyar lakosság még 75 százalékot, 1992-ben viszont már csak 20 százalékot tett ki. Eközben a román lakosság létszáma jelentősen nőtt, nagyrészt a betelepítések eredményeként, vagyis a demográfiai arányok mesterséges megváltoztatásának európai normákba ütköző folyamata ment végbe – állapította meg Tőkés László.
A rendezvényen elhangzott beszédében az EMNT elnöke hangsúlyozta: a mostani népszámlálás idején „össze kell gyűjteni az erdélyi magyarság maradékát”, amely nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt két évtizedben is. Ennek érdekében az EMNT szövetséget keresett az RMDSZ-ben, a civil szférában és az egyházakban.
Tőkés felhívta a figyelmet a magyarság felelősségére is: –Saját felelősségünk, hogy vállaljuk-e identitásunkat, vagy a magyarság kivándorol, beolvad, és folytatódik e közösség természetesnek egyáltalán nem mondható apadása.
A mostani népszámlálásnak Tőkés szerint az az eszmei célja, hogy felmérhessék: Erdélyben a magyarság képes lesz-e az önépítkezés útján újból talpra állni, kiharcolni a jövőjét.
A szervezők az MTI-nek elmondták: az EMNT–EMNP a népszámlálási kampánya során első hullámban 340000 kétoldalas szórólapot, majd második hullámban egy négyoldalas „népszámlálási útmutatóból” százezer darabot juttatott el az erdélyi magyarok számára. Több ezer plakáton hívták fel a polgárok figyelmét a szerintük nemzetpolitikai fontosságú népszámlálásra, ezek között több száz kétnyelvű plakátot is találunk, amelyeket szórványban, illetve az úgynevezett peremvidékeken ragasztottak ki. A kampányban felhasználták az internet által nyújtott lehetőségeket is.
FIGYELEM, A SZÉKELY IS MAGYAR!
A székelység a letéteményese a legősibb és legtisztább magyar hagyományoknak, ezért fontos, hogy a székelyek a népszámláláson magyarnak vallják magukat – erre hívta fel a figyelmet hétvégi közleményében Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
A meggyőzés különösen fontos Székelyföldön, hiszen a kérdezőbiztosok olyan űrlappal jelennek majd meg a lakosoknál, amelyek a „magyar” meghatározás mellett a „székely” megnevezést is tartalmazza.
Izsák Balázs közleményében tisztázni próbálja a két fogalom közötti összefüggést. Utal az 1941-ben Marosvásárhelyen tartott Székely Nagygyűlés határozatára, amely harmincezer székely akaratából mondta ki: „Ha mi magunkat székelyeknek mondjuk – vagy valaki csak így emleget minket –, ezzel csak arra az erkölcsi, nemzeti és népi jelentésre teszünk külön hangsúlyt, amelyet nekünk ez a szent név jelent: Magyar.”
A székelységnek pontosan meg kell értenie, miért jelenik meg külön nemzetiségként a romániai népszámlálás során a székely – folytatja gondolatmenetét az SZNT elnöke. „Már a két világháború között megfogalmazták a román nacionalizmus ideológusai azt az igényüket, hogy a székelyeket a népszámlálás során külön nemzetiségként tüntessék fel, ilyen módon törölve Románia térképéről azt az egy tömbben élő magyar közösséget, amely az ország közepén, Magyarország trianoni határától több száz kilométerre él.”
Azt az elméletet, amely szerint a székelyek nem magyarok, Nicolae Ceauşescu próbálta átültetni a népszámlálások gyakorlatába 1977-ben. Ebben az időszakban épp a romániai magyarok helyzete miatt kezdett egyre feszültebbé válni Románia és Magyarország viszonya, és ilyen körülmények között szerette volna üzenni a román diktátor, hogy a székelyeknek nincs közük Magyarországhoz – idézi fel azt a korszakot Izsák Balázs. Szerinte ez a próbálkozás akkor megtört a székelyek hűségén, magyarságuk tudatos vállalásán, és az akkor még több mint 1700000 erdélyi magyarból ezernél alig többen vallották magukat székelynek.
Izsák Balázs a múlt örökségének tekinti azt a törekvést, hogy a mostani népszámlálás során is „leválasszák a székelységet a magyar nemzetről”.
NÉPSZÁMLÁLÁSI KARAVÁN
Fontos, hogy mindenki büszkén és bátran vállalja magyarságát a romániai népszámláláson, hiszen ez a magyar közösség csak így tudja ismét bebizonyítani, hogy erős és egységes – mondta szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Medgyesen, a Szeben Megyei Magyar Napok megnyitóján: –Nekünk, magyaroknak sokkal fontosabb ez az összeírás, mint másoknak. Tudnunk kell, hogy hányan vagyunk, hányan élünk itt, Erdélyben, szerte az országban. Ettől függ majd, hogy a magyar közösség a jövőben is élhet-e az eddig megszerzett jogaival, és az is, hogy szerezhet-e e jogok mellé újabbakat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy teljes életet éljen szülőföldjén.
Az RMDSZ elnöke az előző napon tartott egyik sajtóértekezleten elmondta: az RMDSZ kampányt indított, amely a népszámlálás fontosságát kívánja tudatosítani. Az ezt célzó népszámlálási karaván eddig 4250 kilométert tett meg, útja során 20-30 önkéntes segítségével 10 megye több mint 100 településére jut el. Továbbá 200000 szétosztott szórólap, 15000 plakát, számos rádiós reklám, videó, valamint a nepszamlalas.ro oldal segíti elő azt, hogy minél több magyar emberhez eljussanak a népszámlálással kapcsolatos tudnivalók.
