Budapesti tudósítónktól
Ha minden igaz, mire ma reggel az Olvasó a kezébe veszi az újságot, kiderül, hogy szétszakadt-e az MSZP. Vagy nem. Mert a Nagy Döntés beharangozását már többször elhalasztották a szocialisták. A héten aztán sokat tárgyalt Mesterházy Attila jelenlegi és Gyurcsány Ferenc egykori pártelnök, de, a jelekből ítélve, már leginkább csak a válás részleteiről, nem annyira magáról a döntésről.
Az nagyjából már megszületett, s várható, hogy ma, a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció platform egyéves szülinapi buliján jelentik be. A „technikai részletek” megtárgyalásának nem kicsi a tétje: ha túl sok képviselő távozik az exkormányfő új pártjának majdani csapatába, könnyen megeshet, hogy a Jobbiké lesz a legnagyobb ellenzéki frakció a Magyar Országgyűlésben. Márpedig akkor bizony övék például a nemzetbiztonsági bizottság vezetői posztja – márpedig ezt azért a DK nagyon nem akarja. Így aztán Varju László, a platform igazgatója a Magyar Rádió tegnap reggeli adásában leszögezte: 11-nél több MSZP-s várhatóan nem csatlakozik a kiválókhoz. Így aztán ők is tudnak majd (fél év függetlenkedés után) frakciót alakítani, meg az MSZP képviselőcsoportjának is megmarad a hajszálnyi többsége a Jobbikkal szemben.
Jó lenne, ha végre megtörténne már ez az egész, hogy aztán lehessen a szocialista belküzdelmeknél érdekesebb ügyekkel is foglalkozni.
Mert vannak. Példának okáért itt van mindjárt a készülő köznevelési és a felsőoktatási törvény. Utóbbi kapcsán az egyetemi hallgatók október 27-ére már meg is hirdettek egy demonstrációt. Mert folynak ugyan esetenként bizonyos egyeztetések a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárság és a hallgatói érdekképviseletek között a felsőoktatási törvény koncepciójáról, de ezek rendre elakadnak. A hallgatók ugyanis nehezményezik, hogy a tervezet röghöz kötné az egyetemistákat, ráadásul rendszerbe iktatná a bújtatott tandíjat. Az államtitkárság ugyanis szerződést kötne az ösztöndíjas hallgatókkal, hogy tanulmányaik befejeztével Magyarországon maradnak, s ha mégis elmennek, hát vissza kell fizetniük az ösztöndíjat. Erről a tervről egyelőre többet nem tudni – leszámítva, hogy az MTA elnöke, Pokorni Zoltán fideszes oktatáspolitikai szakember és mások is meglehetősen ironikusan nyilatkoztak a betarthatóságáról az EU keretein belül… A hallgatók és a szakállamtitkárság közötti patthelyzet feloldására a kormányfő Navracsics Tibor közigazgatási minisztert kérte fel, tekintettel arra, hogy az év elején egyszer már sikeresen közvetített a szemben álló felek közötti viták elsimításában. Amire nagy szükség lenne. A „röghöz kötés” kérdése mellett azért is, mert az önköltséges hallgatók által fizetendő összegeket is a többszörösére emelné a szakállamtitkárság, márpedig kevéssé valószínű, hogy sokan megengedhetnék maguknak a fél–másfél milliós tandíjakat szemeszterenként…
Minderre persze az 1956-os forradalom évfordulójának megünneplése után kerül sor. S noha a Fidesz korábban azt mondta, számára idén a nemzeti ünnep nemcsak az 55, hanem az 5 évvel ezelőtti véres események miatt is kiemelt jelentőséggel bír, mégsem tartja meg a párt a nagygyűlését. Kiderült ugyanis, hogy Orbán Viktornak vasárnap Brüsszelbe kell utaznia az EU-tagállamok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülésére, amelyen az euróválságról tanácskoznak a résztvevők. Ez egy olyan horderejű esemény, amelyen a magára valamit is adó állam vezetőjének jelen kell lennie, így nem is vitatható, hogy Magyarország miniszterelnökének ott a helye. A gond inkább az, hogy a Fideszben nem találtak olyan embert, aki a pártvezetőt helyettesíteni tudná egy nagygyűlésen. A nagyobbik kormányzó párt vezetősége sajtóhírek szerint elég sokat gondolkodott, hogy egyáltalán tartson-e megemlékezést Orbán nélkül. De aztán kiderült: a pártnak nincs olyan vezető politikusa, aki elvállalná, hogy a kormányfő helyett mondjon beszédet. Sokan úgy gondolták, Kövér László házelnök tudna mondani az emelkedett alkalomhoz illő, erős, átütő beszédet – de aztán kiderül, hogy neki hónapokkal korábban egyeztetett dél-amerikai tárgyalása lesz a nemzeti ünnepen. Meg aztán voltak olyan vélemények is, hogy a karizmatikus pártelnök távolléte miatt nem is jelenne meg a szokásos több tízezres tömeg a rendezvényen, ami viszont elég kínos lenne.
Egyenként és összességében elfogadható, logikus érvek ezek, csak éppen rámutatnak egy nagy hiányosságra: nevezetesen, hogy Orbán Viktort a Fidesz nem tudja pótolni. Ami azért egy kétharmados többséggel kormányzó, jeles szakpolitikusokkal rendelkező párt esetében nem túl biztató.
