Budapesti tudósítónktól
Szerdán tartotta alakuló ülését Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának szakpolitikai munkacsoportja a fideszes Vitányi István és a szocialista Szabó Vilmos társelnökletével. A testület Schengen után – Schengen előtt címmel azt vitatta meg, hogy miben változott, illetve miben változna a határon túli magyar közösségek élete és a határvidékek társadalmi-gazdasági helyzete a schengeni zónába való belépéssel. Az ülés résztvevői felvázolták a Kárpát-medencei közoktatás helyzetképét is.
– Új szakaszba lépett a KMKF tevékenysége, hiszen ismét működik a Magyar Állandó Értekezlet; ezért is született meg a tavasszal az a döntés, hogy a KMKF munkacsoportokban folytatja munkáját. Ezek a munkacsoportok azzal a céllal alakulnak, hogy a Máért szakbizottságaiban folyó konzultációk mellett a KMKF tagjai (akik nem mindig azonosak a Máért-szakbizottságok résztvevőinek körével) betekintést nyerjenek az egyes szakterületeken folyó munkába, javaslatokkal élhessenek azzal kapcsolatban – mondta el az értekezlet szünetében tartott sajtótájékoztatón Vitányi István társelnök, akinek megítélése szerint a tanácskozás igen gyümölcsöző volt, a KMKF tagjai pozitív dolgokról számoltak be az egybegyűlteknek. – Két olyan terület volt, ahol nehézségeket tapasztaltunk: egyfelől az ukrán–magyar, a szerb–magyar, illetve horvát–magyar viszonylatban a határátlépés, másfelől a gazdasági kapcsolatok erősítésének kérdésében – mondta a társelnök, hozzátéve, az illetékesek felé a megfogalmazott gondokat jelezni fogják, s reméli, minél előbb megoldódnak a határátkelési gondok.
Szabó Vilmos mindkét napirendi pontot sorsfontosságúnak minősítve kiemelte: a jelen és a jövő szempontjából egyaránt meghatározó, hogy a Kárpát-medencei magyarság jelentős része vagy már a schengeni övezet tagja, vagy néhány héten belül az lesz. „Sajnos, vannak olyan magyar közösségek, amelyek vélhetően tíz éven belül nem kerülnek ebbe az övezetbe” – tette hozzá. A testület tevékenységéről szólva kiemelte: munkaértekezlet zajlott, amelynek résztvevői a vitákat kerülve, konszenzusra törekedve dolgoztak.
Vitányi István elmondása szerint a határon túli magyar szervezetek képviselői úgy látják: a határ menti régiókba irányuló anyaországi befektetések terén volna még javítanivaló. A fideszes társelnök kérni fogja a kormányzatot, hogy minél inkább ösztönözze a magyar vállalatokat: létesítsenek minél élénkebb gazdasági kapcsolatokat a határon túli, magyarlakta területekkel. Szabó Vilmos hozzátette: a határokon átnyúló infrastrukturális fejlesztésekről is beszélgettek.
Bíró Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács képviselője a sajtótájékoztatón elmondta: nemcsak a közvetlen, határ menti regionális együttműködést kell erősíteni, hanem meg kell találni azt az optimális feltételrendszert is, amelynek keretében a Székelyföld és az anyaország közötti kapcsolatokat minél szorosabbra lehet fűzni.
A VMSZ-es Varga László a Magyar Szónak nyilatkozva kijelentette: az ülésen úgy tapasztalta, az újonnan alakult testület inkább a szakmaiságra és kevésbé a politikai jellegre helyezi majd a hangsúlyt.
– Az ülésen arról beszéltem: a schengeni övezetnek Szerbia 15 éven belül nem lesz része, Ukrajna esetében pedig még nagyobb távlatokban kell gondolkodnunk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mi az előttünk álló másfél évtizedben nem tehetünk semmit, s nem jelenti azt sem, hogy a határátkelést ne lehetne zökkenőmentesebbé tenni – mondta a politikus, aki szerint kulcsfontosságú, hogy a horgos-röszkei, illetve a kelebia-tompai mellett a további négy-öt potenciális átkelőt (amelyek vagy már működnek, vagy még mindig a megnyitásra várnak) mielőbb meg lehessen nyitni. Varga szerint a pillanatnyilag országköziként működő átkelőket nemzetközivé lehetne tenni, az elsősorban személyforgalmat szolgáló pontot a teherforgalom előtt is meg lehetne nyitni.
– Sok a lehetőség, amelyek kihasználásával tehermentesíteni lehetne a két nagy átkelőt. Ezért kezdeményeztem: a munkacsoport jelezze a magyarországi illetékesek felé, hogy fel kellene gyorsítani azokat az államközi tárgyalásokat, amelyek célja eggyel magasabb fokra emelni a határátkelőhelyek státusát – mondta, hozzátéve: a VMSZ Belgrádban is megtesz mindent ennek érdekében. Arra a felvetésre, hogy Szerbia és Magyarország már hosszú évek óta egyeztet az új határátkelők megnyitásáról, a meglévők bővítéséről, s egyelőre nem tapasztalható változás, Varga László elmondta: kevés az esélye annak, hogy a szerbiai kormány mandátumának hátralévő időszakában megszülessen ez az államközi szerződés, s ha ez meg is történne, a parlamenti ratifikáció is időigényes folyamat. „Pénzügyi akadályok is nehezítik a dolgot, hiszen befektetésre van szükség az átkelők magasabb szintre emeléséhez, de a belgrádi közigazgatás is lassítja a folyamatokat. Ezzel meg kell küzdenünk” – tette hozzá a politikus.
A szakpolitikai munkacsoport munkájában a Vajdaságból Varga Lászlón kívül részt vesz az MRM-et képviselő Varga Somogyi Attila, míg Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács vezetője és Ágoston András, a VMDP elnöke tiszteletbeli tagja a testületnek. A munkacsoport felkért szakértőinek egyike Joó Hirti Lívia, az MNT közoktatási bizottságának elnöke.
