Budapesti tudósítónktól
Orbán Viktor kormányfő és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is részt vett csütörtökön az Országgyűlésben a nyugati magyarság szervezeteit megszólító Magyar Diaszpóra Tanács alakuló ülésén. A tanács állandó intézményesített fórumként működik a jövőben, üléseit a miniszterelnök hívja össze, elnöke a nemzetpolitikáért felelős miniszter lesz.
– Minden történelmi nemzetnek, ami hatással tudott lenni a világra vagy legalábbis a saját kontinensére, van saját lelkülete, szelleme – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint nemzetünk nagy történelmi tettei is a magyarság szelleméből eredeztethetők. A kormányfő az összejövetel résztvevőit emlékeztette: az elmúlt húsz évben a magyar politikusok több olyan, sikeresnek induló, de aztán hamvába holt kísérletet tettek, amelyek célja a világban szétszórt magyarság összefogása volt. Példaként a Magyarok Világszövetségének létrehozását említette. „Tettünk sokfajta kísérletet, kormányon és ellenzékben egyaránt, de nem nagyon váltak be. Ezért arra gondoltunk, hogy a be nem vált próbálkozások helyett próbáljunk esélyt nyújtó új kísérletet indítani, szervezzük újjá a különböző, korábban létezett formákat, hozzuk létre a Diaszpóra Tanácsot, indítsuk újra a Máértot… Megteremtettük egy új nemzetpolitikai intézményrendszer alapjait” – hangsúlyozta a kormányfő. Orbán Viktor meglátása szerint a diktatúrát követően posztkommunista struktúrák jöttek létre, s kormánya feladatának tekinti e posztkommunista korszak lezárását. „Ennek jegyében alkottuk meg az ország új alaptörvényét, hozunk kétharmados törvényeket, és újítjuk meg többek között az igazságszolgáltatást” – mondta.
A miniszterelnök emlékeztetett: közel száz éve küzd a nemzet azért, hogy a magyarság szelleme (amelyet határon belül és kívül őriztünk, életben tartottunk) valamiképpen újraegyesítse a világban szétszórt magyarokat. „Kevés más nemzet érti meg és érzi át ezt a küzdelmet, ezért is van az, hogy a világban oly gyakran értetlenséggel találkozunk, amikor a magyar sorsról, történelemről és a magyar jövő kérdéseiről beszélünk. Kevés nemzetnek kellett megtapasztalnia, hogy a közösség széthullása és a nemzetélmény elvesztése valósággal megbéklyózza az adott közösség tagjait” – tette hozzá, hangsúlyozva: a Magyar Diaszpóra Tanács megalakítása egy újabb fontos győzelem ebben a küzdelemben; működő, életteli és hasznos keretet ad a világban szétszórt magyarság új együttműködéséhez.
A magyar kormányfő kiemelte: az erős és sikeres magyar nemzet nem csupán eszmei és érzelmi alapon fontos, hanem gazdasági szempontból is. „A magyarság szelleme, a nemzet egysége fontos, de eddig méltatlanul elhanyagolt gazdasági erőforrás is” – hívta fel az egybegyűltek figyelmét.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács tagjai előtt elmondta: az év végéig megközelítheti a 200 ezret az állampolgársági kérelmek száma, és várhatóan a százezredik eskütétel is megtörténik. Ismételten hangsúlyozta, hogy csak egyfajta állampolgárság létezik, s a még az idén elfogadni tervezett választójogi törvény szavatolni fogja a szavazati jogot is minden állampolgárnak, éljen bárhol is a világon. Semjén kiemelte: nemzetpolitikai szempontból a nyugati magyarság szempontjai mindeddig háttérbe szorultak, elsikkadtak, ezért is fontos, hogy külön megjelenhessenek, és az őket foglalkoztató kérdések ne legyenek alárendelve a Kárpát-medencei magyarság más típusú kihívásainak. Ezt a célt szolgálja a Magyar Diaszpóra Tanács megalakítása. „Egységes nemzetben gondolkodunk, amely nemcsak az anyaországi vagy a Kárpát-medencei magyarságot, hanem az egyetemes magyarságot, a világ bármely pontján élő magyarokat jelenti. A magyar államnak az értelme és célja, hogy a magyar nemzet és a magyar emberek életminősége megmaradjon” – mondta a kormányfő helyettese, aki kiemelte: a diaszpórában élő magyarsággal való kapcsolattartás három pilléren nyugszik. Az egyik a Friends of Hungary nevű kezdeményezés, a másik a Magyar Diaszpóra Tanács, a harmadik pedig a nemzeti regiszter, amely lehetővé teszi, hogy minden magyart elérjenek, éljenek bárhol a világon.
Semjén Zsolt a szerb restitúciós törvényről szólva leszögezte: Magyarország a kollektív jogfosztást semmilyen formában nem tudja elfogadni, ezért ha a jogszabályt nem változtatják meg, és a magyarokat kollektív jogfosztással kirekesztik a kárpótlás és a vagyon-visszaszármaztatás lehetőségéből, akkor Magyarország megvétózza Szerbia uniós tagjelölti státuszát. Ha viszont (ahogyan a jelek arra utalnak) mégis megváltozik a szabályozás, Budapest „lelkesen és boldogan” mond igent Szerbia uniós tagjelölti státusára, hiszen egyetlen más ország sem tett annyit e cél érdekében, mint Magyarország.
A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt: a kormány a Kárpát-medencében élők érdekeit szem előtt tartva soha fel nem adja az autonómiatörekvések támogatását. Elmondása szerint a szórványmagyarság esetében a kulturális autonómiáért harcolnak, míg a tömbmagyarság esetében a területi autonómiáért.
Németh Zsolt külügyi államtitkár Külpolitikai tevékenység a diaszpórában élő magyar közösségek szolgálatában címmel tartott előadást az alakuló ülésen. „Számítunk egymásra, számon tartjuk egymást, üzeni ez az ünnepi pillanat. Magyarországnak és a világ magyarsága szervezeteinek és képviselőinek szükségük van egymásra” – emelte ki a politikus, aki szerint a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság miatt válságos helyzetben van a világ magyarsága is, de a diaszpóra egyfajta kitörési pontot jelenthet ebből a helyzetből. Kiemelte: a magyar külpolitikai stratégia fontos pontja, hogy biztosítsa a diaszpóra számára a diplomáciai hátteret.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, a Bethlen Gábor Alap kuratóriumi elnöke beszámolt arról, hogy a Friends of Hungary elnevezésű alapítványt a közelmúltban jegyezte be a bíróság. Az alapítvány célja, hogy megjelenítse, a magyarság milyen sokat adott a világörökségnek.
