Bonyolult és nehéz időket élünk, mindenki a saját gondjaival van elfoglalva. Minden válság felszínre hozza a politikai konstrukciók gyengeségét, főleg azokat, amelyeket konjunktúra idején hoztak létre – ahogyan ez történt az EU-val és az eurózónával is” – állapította meg Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet X. ülésén tartott beszédében. A Máért testülete csütörtökön fejezte be kétnapos értekezletét Budapesten.
A miniszterelnök felszólalásában vázolta, hogy jelenleg milyen jellegű viták folynak az unión belül. Hangsúlyozta: számunkra különös jelentőségű, hogy hogyan alakul az EU jövője, hiszen a magyarság több ország területén él, ezért nem mindegy, hogy ezek az államok távolodnak-e egymástól vagy közelednek egymáshoz.
Orbán Viktor szerint válság idején felértékelődik a politikai stabilitás és a cselekvőképesség jelentősége. „Magyarország cselekvőképes, ezért amikor az európai újrarendeződéssel kapcsolatos taktikai válaszokat megfogalmazzuk, arra törekszünk, hogy ezeket összekapcsoljuk a nemzetstratégiai kérdésekkel” – mondta a miniszterelnök, aki szerint a kedvezményes honosítás egy olyan eszköz, amely rövid és hosszú távon egyaránt hasznára lesz a nemzetnek. „Hosszabb távon nem lehet a demográfiai gondokat közjogi megoldásokkal orvosolni, de egyelőre a népességfogyás ellenére mintegy 160 ezerrel sikerült növelni a magyar állampolgárok számát” – emelte ki Orbán Viktor, aki szerint a következő feladat az lesz, hogy az ország megpróbálja a kettős állampolgárságból fakadó eredményeket a gazdasági együttműködés terén is kamatoztatni, a Kárpát-medencei magyar gazdasági rendszer megerősítésében.
„Öntudat nélkül egyetlen nemzeti közösség sem lehet sikeres. Az új magyar alaptörvény az öntudat individuális és közösségi formájának, az emberi méltóságnak és a nemzeti önbecsülésnek az elismerésén alapul” – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint mindennek gazdasági jelentősége is van, hiszen öntudat nélkül válságos időkben szinte lehetetlen mozdulni. Meglátása szerint a Kárpát-medencei magyarság a következő években fokozatosan erősödő anyaországgal számolhat, amelynek gazdasági lehetőségei, ha lassan is, de bővülni fognak. „Nem a meghátrálás, a bénultság és nem a kivárás a helyes politika” – szögezte le Orbán Viktor. „A mindenkori magyar kormánynak és a Kárpát-medence minden magyar politikai vezetőjének az a dolga, hogy miközben végzi a szokásos politikai tevékenységét, erőt, inspirációt is adjon az embereknek, hogy ne a kivárásra, a rejtőzésre, a túlélésre játsszanak, hanem a nehéz helyzetre is cselekvéssel, munkával, gyermekvállalással, otthonteremtéssel és összefogással reagáljanak” – emlékeztetett a kormányfő.
Az ülést követő sajtótájékoztatón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta: megszületett Anemzetpolitikai stratégiai keretek című munka, amely magában foglalja a legfontosabb nemzetpolitikai szempontokat. „A dokumentum kimondja: amennyiben egy nemzetpolitikai szempont és a különböző szakpolitikák ellentétbe kerülnek, a nemzetpolitikai a fő szempont” – emelte ki Semjén.
A Máért tagjai zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyet minden résztvevő aláírt. A dokumentum egyebek mellett tartalmazza azt a kezdeményezést is, amelynek célja az egységes Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítása. Az aláírók üdvözlik a magyar kormány lépéseit a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény kapcsán, s leszögezik, hogy elfogadják a nemzetpolitikai stratégiát.
Schmitt Pál köztársasági elnök szerint határon túli politika helyett nemzetpolitikára van szükség, ennek alapja a jövőre hatályba lépő alaptörvény – amely egységes magyar nemzetről beszél –, továbbá a magyar állampolgársággal is kifejezett tényleges egység.
Az államfő szerdán fogadta a Magyar Állandó Értekezlet résztvevőit. Az eseményen Schmitt Pál kifejtette: a rendszerváltás óta sokféle „érzelmi és értelmi alapú politizálás” jellemezte a kapcsolattartást a határokon túli magyarsággal. A megközelítések között téves volt a magyarok szétválasztása: a határon inneni és a határon túli magyarok közötti különbségtétel – mondta az államfő. Hangsúlyozta: „az egyetértésért harcolni kell, de az összetartozásunk öröklött kincs”.
Az új alaptörvény és a határon túli magyaroknak megadott magyar állampolgárság lehetővé teszi, hogy „érzelmi és értelmi útkeresés helyett” igazi együttműködés alakuljon ki, és a magyarság világméretű jelenlétére lehetőségek forrásaként lehessen tekinteni – mondta. (MTI)
A Máért tanácskozására Erdélyből meghívást kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt; a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt; Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség; a Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja; Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége; míg a Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség.
