Budapesti tudósítónktól
Vasárnap fejeződtek be Budapesten az 1944–45-ös délvidéki magyarellenes megtorlásokról szóló megemlékezések. Szombaton Várpalotán, a Trianon Múzeumban emlékező műsor keretében nyílt meg egy, az eseményeket feldolgozó történelmi kiállítás, tegnap pedig Budapesten, a Szent István-bazilikában Akikért nem szólt a harang címmel tartottak szentmisét, majd az Aranytíz Művelődési Központban Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége fogadta a fővárosba érkezett több száz délvidéki zarándokot, akik később a 67 évvel ezelőtti tragédiát feldolgozó dokumentumfilmeket nézték meg. Ugyancsak tegnap kezdődött Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek vezetésével a délvidéki ferences vértanúk és társaik boldoggá avatási pere.
„Ne éreztessük fölényünket a szerbekkel, ne fölényeskedjünk velük, még ha úgy is érezzük, hogy ők ezt tették velünk” – idézte fel a csúrogi plébánosnak az 1942-ben, a szószékről elhangzott szavait az emlékező szentmisén Kálmán Peregrin ferences szerzetes. Annak a csúrogi plébánosnak a szavait, aki később maga is a partizánok vérengzéseinek áldozatává vált. „Hogyan lesz a szenvedés felszabadító? Hogyan lesz a szenvedés számunkra, az utókor számára olyan hír, amely által közelebb tudunk kerülni a Jóistenhez? Voltak olyan emberek – s közéjük tartoztak a ferences testvéreim is –, akik tudatosan maradtak ott, akik nem hagyták el a rájuk bízottakat, hanem jelenlétükkel a lágerben is egy kis mennyországot teremtettek a földi pokolban. Isten ezen emberek szolgálata által jutott el azokhoz, akik mérhetetlen kínokat szenvedtek. S ezért hálát kell adni” – hangsúlyozta prédikációjában Kálmán Peregrin atya, aki a szentmisét Körösztös Krizosztóm ferences atyának a misekelyhével celebrálta, akit 1944 késő őszén Újvidéken kínoztak és gyilkoltak meg a partizánok, Kovács Kristóf atyával és több száz hívükkel egyetemben. Kiemelte: az elmúlt napok számos emlékező szónokának egyike sem akart bosszút; mindegyikük igazságot akart kérni. Elmondása szerint Isten arra kér mindannyiunkat, hogy ne kollektivizáljuk a bűnt, hanem kérjünk igazságot az áldozatoknak. „A rossz felett igaz győzelmet csak a jó arathat. Ennek az igazságnak a tudatosítására és érvényesítésére volna szükség” – hangsúlyozta az atya, aki szerint a gonoszságnak csak a jó tud gátat szabni, „akár életáldozat árán is”.
Schmittné Makray Katalin tiszteletét tette az emlékező misén is, majd ő fogadta a zarándokokat az Aranytíz Művelődési Központban. Matuska Márton, a tragikus események kutatója a zarándokok nevében ajándékkal köszönte meg a köztársasági elnök nejének, hogy részt vett a megemlékezéseken. „Nem biztos, hogy mindenki szemében népszerűség-növelőek vállalásai, de az biztos, hogy a délvidékiek ezt Makray Katalinnak nem fogják elfelejteni” – mondta Matuska. „Az ember szívből hazafi, s hogy ez kinek fáj és kinek nem, lényegtelen. Kívánom, hogy mindenki hazafi legyen abban a hazában, ahol él, hiszen akkor átélheti mások érzéseit is” – válaszolta Makray Katalin, s megköszönte a szervezőmunkát mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a délvidéki áldozatokról Budapesten is megemlékezzenek. „Ki kell mondani, mi történt, nem szabad szégyellősnek lenni, arra már nincs idő. Nem a múltat akarjuk állandóan felemlegetni; szeretnénk kezet fogni, s végre a jövőt építeni. Mert a jövőt csak akkor lehet építeni, ha a múlt dolgait elrendeztük” – mondta a köztársasági elnök neje.
