Budapesti tudósítónktól
Pénteken, a Magyar Országgyűlés Felsőházi termében tartotta első plenáris ülését a Civil Együttműködési Tanácskozás, amelynek célja összefogni a magyarországi és külhoni magyar civil szervezetek munkáját, segíteni a magyar identitás megőrzését, a kulturális értékek ápolását és a civil kontroll megerősítését. A tanácskozás fővédnöke Schmittné Makray Katalin volt.
A mintegy 350 magyarországi és határon túli civil szervezet képviselőjét Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum elnöke üdvözölte. „Talán nem túlzás kimondani, hogy a nemzeti civil háló elkészült. Ki kell jelölnünk a nemzetépítés és a szellemi honvédelem aktuális és jövőbeni feladatait” – emelte ki Csizmadia László, aki szerint a nemzeti összefogás alapeleme a kormány és a civilek párbeszédéből kialakuló közös feladatkijelölés és a kölcsönös bizalom. „Történetileg zavaros időket élünk, a magyar nemzet megmaradásának újabb ezer éve a tét. Néhány száz évvel ezelőtt ilyen helyzetben a Kárpát-medencében félreverték a harangokat, ma pedig szellemi értelemben lobbannak fel a jelzőtüzek. A profitra éhes pénzvilág hitbizományosai áttörték az ország határait” – figyelmeztetett az elnök.
Barsi Balázs ferences atya, mielőtt megáldotta a CET zászlaját és az ülés résztvevőit, elmondta: a modern parlamentek a civil társadalomból: a családból, a törzsből, a nemzetből eredeztethetők. A civilek azok, akik szavazatáért négyévente könyörögnek a politikusok, feladatuk pedig, hogy a két időszak közötti négy évben emlékeztessék a politikusokat arra, hogy kiket képviselnek” – mondta az atya.
Az ülésen felolvasták Schmitt Pál köztársasági elnök üdvözletét is. Az államfő üzenetében hangsúlyozta: a civil kiállás a legfontosabb polgári erélyek egyike. „Egy társadalom érettségének, működőképességének és értékrendjének fontos fokmérője, hogy milyen erőt képviselnek benne a civil társulatok, egyesületek” – emelte ki Schmitt Pál, aki szerint a CET megalakulása lehetőséget teremt, hogy a Kárpát-medence szétszórt civil csoportjainak együttműködését intézményessé tegye.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a nemzeti összefogás és a nemzeti önvédelem fontosságáról és az Európai Unióra gyakorolt hatásáról tartott előadást. „Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk. Ezért aki a földi hazájának, földi nemzetének sorskérdései elől dezertál, az valamiképpen az égi hazához is hűtlen” – kezdte emelkedett hangú beszédét a politikus, aki arra is emlékeztetett: 2014-ben már valóban össznemzeti parlament ülésezhet az Országgyűlésben, hiszen akkorra már a határon túli magyarok képviselői is a padsorokban lesznek. A kormány és az állam feladata a szerkezet, a váz kiépítése, ami a jogszabályok alkotásával meg is történik, de ennek a váznak a tartalommal való megtöltését csak az emberek, a civilek biztosíthatják – figyelmeztetett Semjén Zsolt, aki arra kérte a jelenlévőket: éljenek ezzel a lehetőséggel.
Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a civilek, az egyház és a kormány együttműködési formáiról számolt be. Meglátása szerint a jelenlegi válság leküzdéséhez elengedhetetlen, hogy megerősítsük identitásunkat és közösségeinket, őrizzük hagyományainkat, ismerjük múltunkat, mert csak így válhatunk erősebbé a válság utáni időszakban. Hozzátette: ebben a munkában az egyházak és a civil szervezetek megkerülhetetlen szövetségest jelentenek, a polgári-nemzeti-keresztény politikának feltétlenül támaszkodnia kell a civil szféra társadalmi erejére és az egyházak által közvetített értékekre. Szászfalvi kormányzati célnak nevezte a folyamatos konzultáció biztosítását az anyaországi és a külhoni magyar civil szférával, melynek keretében a nemzet és a közjó érdekeit a közösen megfogalmazott célok alapján határozzák meg, s a folyamatos konzultáció egyik meghatározó fóruma lehet a CET is.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a civil társadalom helyéről beszélt a magyar nemzetpolitikában. Úgy látja: a civil szféra kitörési pont, a társadalom működésének motorja. Kiemelte, hogy a civil kezdeményezések mindig megmutatják, melyek azok a tényezők, amelyek gondoskodnak a fenntarthatóságról.
A tanácskozáson a civil szervezetek képviselői is megszólaltak – a CET korábban megalakult munkacsoportjainak koordinátorai vázolták azokat a programokat, amelyek megvalósítására meglátásuk szerint az egész nemzetnek szüksége van. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a kultúra és honismeret hatékony fejlesztésének szükségességéről beszélt, Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének vezetője az oktatás, anyanyelv és a tudomány szerepét méltatta a Kárpát-medencei magyarság életében. Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségi Szövetség elnöke az egyházak és a civil társaságok kapcsolatrendszerének jelentőségéről, Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke a nagycsaládosok szerepéről, Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke pedig az ifjúság nemzettudatra neveléséről tartott előadást.
A tanácskozás állásfoglalás elfogadásával ért véget.
Dr. Zsoldos Ferenc a Magyar Szónak nyilatkozva elmondta: igen jelentősnek tartja a CET első plenáris ülésének megtartását. „Fontos, hogy a politikai struktúrák mellett létrejöjjön egy civil Kárpát-medencei struktúra is, hiszen ezáltal az összmagyarságot tekintve egy új szintet nyithatunk meg, amely nagyon fontos a nemzetegyesítés szempontjából” – mondta a politikus, kiemelve: a civilek közötti kommunikáció eddig ad hoc jellegű volt, egy-egy ismeretség, projekt, pályázat befolyásolta, míg a CET megalakulása ezen kommunikációt is intézményesítheti. „Rengeteg a lehetőség: hálózatban gondolkodunk, hiszen ez a jövő megoldása, s csak rajtunk áll, hogy a CET ne egy ellaposodó, tartalom nélküli váz legyen, hanem egy igazi, pezsgő tartalommal teli, dinamikus fórum” – emelte ki Zsoldos Ferenc.
