Kiállításmegnyitóval egybekötött ünnepség keretében adták át Tihanyban a kormányzati támogatásból megújított bencés apátsági múzeumot. A rendezvényen felszólaló magyar külügyminiszter további pénzügyi támogatást is kilátásba helyezett a bencés rend tihanyi apátságának felújítására. Szijjártó Péter kijelentette: csak azok a nemzetek lehetnek sikeresek, amelyeknek erős nemzeti identitásuk van, és képesek arra, hogy megtartsák kulturális, vallási, illetve történelmi örökségüket.
Csak azok a nemzetek lehetnek sikeresek, amelyeknek erős nemzeti identitásuk van, és képesek arra, hogy megtartsák kulturális, vallási, illetve történelmi örökségüket – jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter a megújított Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum hétvégi átadóünnepségén. Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország joggal lehet hálás a bencéseknek, akik még a legnehezebb időkben is hitet adtak a magyar nemzetnek. Iskoláik a legmagasabb szintű tudást biztosítják, és hozzájárultak ahhoz, hogy a magyarság a világ sikeres és versenyképes nemzetei közé tartozzon – mondta.
Szijjártó Péter külügyminiszter (középen) megtekinti a fotópályázat nyertes képeinek kiállítását (Fotó: MTI)
A miniszter kiemelte: Szent Benedek örökségére az elmúlt ezer esztendőben is bátran támaszkodhatott a nemzet. Tihanyt azért is különleges helynek nevezte, mivel az apátság alapítólevele a legrégebbi eredeti formájában megmaradt magyar szórványemlék.
A 225 millió forintból (637 ezer euró), pályázati támogatásból megújított apátsági múzeum átadóünnepségén a miniszter elmondta: a kormány további 2,7 millió forintot (7650 euró) biztosít a bencés rend tihanyi perjelségének arra, hogy az apátságot felújítsa, szépítse és „turisztikai attrakciókat” hozzon létre.
Szijjártó arról is beszélt, hogy bár Magyarországon már néhány évtizede szabad a vallás gyakorlása, a világ sok részén ez még nincs így. A keresztényeket a világ legüldözöttebb vallási közösségének nevezte. Elmondta: a világon minden nyolcadik keresztényt ért atrocitás hite, vallása miatt, 260 millió keresztény kénytelen üldöztetést vagy atrocitásokat elszenvedni. Hozzátette: naponta nyolc keresztény válik gyűlölet-bűncselekmény áldozatává, az elmúlt években kis híján tízezer templomot, illetve keresztény építményt ért támadás, vagy romboltak le, a nemzetközi közéletben még sincs erről szó.
Mihályi Norbert Jeromos perjel, a tihanyi apátság elöljárója köszöntőjében úgy fogalmazott: az emberi lelket felemelő és nemesítő keresztény hit és kultúra ma is kézzel fogható a Balatonnál élők és az oda látogatók között. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állandó kiállítás különleges tárgya egy kőtábla, amely a szerzetesektől 1950-ben a szerzetesektől erőszakkal elvett, évtizedekig csupán múzeumként működő tihanyi apátság főhomlokzatán állt. Elmondta: a tábla arra emlékeztet, hogy a keresztényektől, szerzetesektől, az ország építésében részt vevő tanító rendtől egy-egy romboló ideológia időnként elveheti akár az otthonukat is, de Istentől kapott küldetésüket, örökségüket, elődeik emlékét, a lendületüket senki sem veheti el.
A Tihanyi Bencés Apátság egy tíztagú konzorcium részeként nyert támogatást a Balaton-felvidék világörökség-várományosi helyszín turisztikai fejlesztésére. Az európai uniós és kormányzati forrásból megvalósuló 225 millió forintos program része az apátsági pince teljes felújítása, ahol a modern turisztikai trendeknek megfelelő kiállítás készült.
A kiállítás új nézőpontból mutatja be az apátság csaknem ezeréves történetét, interaktív panelek, látványos filmek, animációk és vetítések segítségével, továbbá egy mai szerzetesi szobában ismertetik a monostor tizenegy lakójának mindennapi munkáját, szokásait.
A múzeumhoz kapcsolódó galériában a győri bencés diákok és öregdiákok Bencés összetartozás című, hatvan képből álló fényképkiállítását is megnyitották. Sárai-Szabó Kelemen perjel, a fotópályázat védnöke a rendezvényen köszönetet mondott a fotókat készítő diákoknak, s öregdiákoknak a munkájukért.
