2024. november 23., szombat

Szolgálni az örök Magyarországot

Az augusztus 20-ai nemzeti ünnep a hagyományos ceremóniával kezdődött a magyar fővárosban, katonai tiszteletadás mellett – Áder János államfő, Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök jelenlétében – felvonták Magyarország nemzeti lobogóját. Ezt követően a honvédtisztjelöltek eskütétele zajlott, majd átadták az Összetartozás emlékhelyét.

Felvonják a nemzeti lobogót (Fotó: MTI)

Felvonják a nemzeti lobogót (Fotó: MTI)

„Nehéz hónapok előtt állunk, de bármilyen megpróbáltatások várnak is ránk, gyarapítanunk, építenünk, szolgálnunk kell az örök Magyarországot” – hangoztatta Áder János köztársasági elnök csütörtökön az Országház előtt tartott augusztus 20-ai díszünnepségen és tisztavatáson.

Az államfő beszédében hangsúlyozta, ez az ünnep más, mint a korábban megszokott augusztus 20-ák, mert tele vagyunk aggodalommal, bizonytalansággal.

„Csakúgy mint az idei húsvétunk, a mai nap is mindannyiunktól önfegyelmet igénylő, korlátok közé szorított ünnep – mondta. – Ilyenkor a korábbinál is láthatóbbá válik mindazok munkája, akik a közjót szolgálják: az orvosok, ápolók, gondozók kitartása; a tanárok, oktatók, nevelők türelme; a katonák, a rend és a határ őreinek fegyelme” – hangsúlyozta.

Kiemelte: „Államalapításunk ünnepén joggal érezzük, hogy a magyarok történelme, az elmúlt több mint ezer esztendő – mint egy égig érő katedrális – egyszerre lenyűgöző és nehezen feldolgozható. Törvényhozó uralkodók, sorsfordító csaták, önfeláldozó hősök, vitézlő győzelmek és tragikus veszteségek formálták ilyenné.”

Áder János hozzátette, az „örök Magyarország nem csak kard és korona, jogar és palást, nem csak az, amit ilyenkor, ünnepnapokon hatalmasnak látunk, a történelmet ugyanis millió és millió ember csöndes szolgálata formálta”. „Azok munkája, akik konok ragaszkodással mindig újjáépítették lerombolt, felégetett, kifosztott, elsodort falvaikat; kenyeret adtak az asztalra, gondolatokkal teli könyveket az emberek kezébe; megművelték az ősi földet, kiművelték az őket követő nemzedéket; óvták az életet, védték a szabadságot, gondoskodtak a rájuk bízottak biztonságáról” – fejtette ki.

Az államfő szerint akik nemcsak önmagukkal törődtek, hanem másokat is segítettek, mind az örök Magyarországot építették a szántóföldön, a műhelyekben, a tantermekben, a kórházakban, a templomokban, a községházán, a hadseregben.

Az államfő a tisztavatás résztvevőihez fordulva hangsúlyozta, a honvédeknek kivételes hivatásuk van.

„Az elmúlt évszázadokban változhatott az egyenruha vagy a címer az egyenruhán, de az eskü az Önök nemes elődeit éppúgy kötötte, mint ahogy a mai naptól Önöket is” – mondta.

Az idén a Kossuth Lajos téren 79-en tették le katonai esküjüket. Orbán Viktor miniszterelnök hozzájuk szólva kiemelte: „ma még kevesen tudják, milyen fontos szerep vár rájuk az önbecsülését éppen visszanyerő, a trianoni száz év fogságából éppen kitörő, a régi nagyság ízére és ösvényére éppen rátaláló, a kishitűség és megalázkodás nyomorúságos gúnyáját éppen ledobó Magyarország jövőjének alakításában”.

„Az önzés behálózta az európai életet, de akinek célja az, hogy kötelességét teljesítse, sohasem téved el” – fűzte hozzá.

„Minél kevesebben vannak, akik teljesítik a kötelességüket, másoknak annál inkább kell, és ez a küldetés vár a magyar honvédtisztekre” – emelte ki.

Az ünnep alkalmából felavatott Szent István-szobor Debrecenben (Fotó: MTI)

Az ünnep alkalmából felavatott Szent István-szobor Debrecenben (Fotó: MTI)

A tegnapi ünnep, amint azt az államfő is említette, a járványhelyzet miatt visszafogottabban zajlott. Debrecenben például elmaradt a virágkocsik és a művészeti csoportok hagyományos felvonulása a Virágkarneválon, nem érkeztek külföldi énekesek és táncosok a fesztiválra, de virágkocsik nélkül most sem maradtak az érdeklődők. A református Nagytemplom előtti téren tíz virágkompozíciót tekinthetnek meg a karneválra érkezők.

A kelet-magyarországi városban tegnap egész alakos Szent István szobrot avattak. Papp László polgármester az avatón Trianonról is szólt.

„A történelem úgy rendelkezett, hogy nem ünnepelhetünk a Szent István-i Magyarország határai között, de ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy anyaországi és határon túli magyarok együtt ünnepeljék Európa egyik legrégebbi államisággal rendelkező nemzetének megszületését” – hangoztatta a debreceni polgármester.

Budakalászon az ünnep alkalmából átadták a helyi Szent Imre közösségi házat. Az eseményen Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy Szent István király példája ma is kötelezi a magyarokat, meg kell védeniük örökségét, és vissza kell verniük az országuk, értékeik és kereszténységünk elleni támadásokat.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az esti órákban a Felvidéken, Komáromban, Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos pedig Dunaszerdahelyen mondott ünnepi beszédet.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás