A magyar–román viszony udvariasan korrekt, sok vitás kérdés van, amit nem sikerült tisztázni, de az benne a legpozitívabb, hogy a budapesti kormány végezni tudja a magyar nemzeti közösség érdekében folytatott munkát – így véli Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
Az államtitkárral a Krónika napilap közölt interjút a pénteki számában.
Potápi Árpád János (Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság)
Potápi Árpád János reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb olyan helyzet alakul ki újra Romániában, amikor az RMDSZ is tagja lesz a kormánykoalíciónak, és politikusai olyan tisztségeket töltenek be, amelyekben többet tehetnek a magyar közösségért.
A közelgő helyhatósági választásokról szólva fontosnak tartotta, hogy a magyarságnak minden szinten erős képviselete legyen. „Stratégiai szövetségesünk az RMDSZ, őket támogatjuk, mert ők a legerősebbek. Nélkülük nem képzelhető el magyar politikai jövő Erdélyben” – fogalmazott.
A kisebb magyar pártok színeiben, függetlenként vagy román pártok jelöltjeiként versenybe szálló magyar jelöltekre vonatkozó kérdésre válaszolva a magyar közösség érdekei elleni cselekedetnek minősítette az esélytelen magyar jelöltek indítását olyan településeken, ahol nincs elsöprő többségben a magyarság. Hozzátette: azok a települések, ahol a magyarok vannak 80 százalék fölötti többségben, elviselik ezt, de még ott sem jó megoldás a magyar–magyar verseny, mert egymásnak ugrasztja az embereket.
Megemlítette: nemrég találkozott Josef Nogglerrel, az olaszországi dél-tiroli tartományi parlamentnek az elnökével, aki úgy vélekedett, hogy az etnikai politizáláshoz nem hatékony a többpártrendszer. Ott is arra kellett rájönniük, hogy csak úgy tudnak közösen dolgozni az ottani németekért immár hetven éve, ha a nemzeti közösséget egyetlen párt képviseli.
A Klaus Iohannis Erdély vélt kiárusításáról tett kijelentését kommentálva az államtitkár megemlítette: a román államfő az erdélyi magyarok szavazataival került tisztségbe, de nem viszonozta a támogatást. Azt is hozzátette: Klaus Iohannisnak tudnia kell, hogy a szászokat a magyar királyok hívták be az 1200-as évek elején Erdélybe, kiváltságokat, autonómiát biztosítottak a Királyföldnek, amit a magyar uralom idején élveztek. Az erdélyi szászok azonban ezt úgy hálálták meg, hogy a magyar szabadságharcok idején a magyarok ellenségeivel szövetkeztek, és 1918. december 1-je után kimondták a csatlakozást Romániához.
„Én nem vártam sokkal jobbat Klaus Iohannistól” – tette hozzá az államtitkár.
Arra reagálva, hogy az ukrán hatóságok nemrég a járványra hivatkozva nem engedték be Ukrajnába, hogy ott részt vegyen egy magyar állami támogatással felújított iskola átadásán, kijelentette: óriási visszalépést jelent, hogy Ukrajnában előbb-utóbb azokat a jogokat sem fogja élvezni a magyar nemzeti közösség – és a többi kisebbség, például a román –, amelyek a kommunizmus idején a Szovjetunióban megillették őket.
„Így hogy várják el, hogy saját állampolgáraik hűek és odaadóak legyenek a független Ukrajna iránt? Miközben ráerőltetik az ukrán nyelvet a nemzeti kisebbségekre, a kijevi kormány tagjai oroszul beszélnek egymással. (…) Magyarország az euroatlanti csatlakozási folyamatban minden ukrán törekvést korlátozni, vétózni fog, amíg ilyen lesz Kijev hozzáállása” – jelentette ki. Azt is hozzátette: ha egy ukrán államtitkár érkezne Magyarországra, hogy a kijevi kormány által támogatott ukrán oktatási intézményeket avasson fel – amire egyébként nincs példa –, akkor Magyarország mindent megtenne azért, hogy akadálymentesen tudjon beutazni, és egészségügyi kockázatok nélkül vegyen részt az ünnepségeken.
