Az ujgurokkal szemben tanúsított hatósági eljárások miatti legújabb amerikai bíráltra válaszul Peking külön jelentésben tett szemrehányást Washingtonnak az Egyesült Államokra jellemző 2018-as állapotok miatt. A kormány tegnap fehér könyvben részletezte a Hszincsiang-Ujgur tartományban bevezetett intézkedéseit, amelyek fő céljaként a terrorizmus elleni harcot jelöli meg.
Fehér könyvben magyarázza a kínai kormány (államtanács) az ország nyugati részében elterülő Hszincsiang-Ujgur autonóm tartományban bevezetett intézkedéseit, amelyek hivatalos célja a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem, a szélsőségesek által alkalmazott megfélemlítés, pánikkeltés, rombolás és erőszak megakadályozása, valamint az emberi jogok védelme. A kiadvány szerint a hatóságok fellépése Hszincsiangban szervesen kapcsolódik a nemzetközi terrorizmus elleni harchoz.
A fehér könyv nem titkolja, hogy a hszincsiang-ujguri területen évek óta gyakoriak a terrormerényletek; a vallási radikalizmus, meg a – muszlim ujgurok és a kínaiak közötti – etnikai ellentétek pedig gyakran vezetnek erőszakhoz. A tartomány ezt szigorú intézkedésekkel igyekszik megfékezni. Igen hatékonyan és törvényes keretek között.
Több ország kételkedik a kínai kormány megállapításaiban. Néhol pedig úgy vélik: a kommunista vezetés a stratégiai fekvésű tartományban – a terrorizmus elleni harcra hivatkozva – tízezer számra kényszeríti (zárja) politikai átnevelő táborokba a muszlim vallású, török (türk) etnikumú őshonos népesség tagjait, miközben folyamatosan kínaiakat telepít a területre a lakosság összetételének megváltoztatása érdekében.
A terrorveszélyre hivatkozva a kínai hatalom rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket vezetett be az egész területen. A helyieket ellenőrzőpontoknál állíthatják meg, de figyelhetik őket köztéri kamerákkal, arcfelismerő szkennerekkel és drónokkal, sőt még – az autókban elhelyezett – műholdas nyomkövetőkkel is. A 11,5 millió ujgurnak is otthont adó, majdnem 25 millió lakosú Hszincsiangban bevezetett biztonsági intézkedésekhez hasonló szigorítások más kínai tartományokban sem ismeretlenek.
A hatóságok az utóbbi években azonban talán az ujgurokkal szemben léptek fel a leghatározottabban és a legszigorúbban. Alighanem azért, mert feltételezik, hogy a vallás miatt a közösség tagjainak egy része radikalizálódhat és terroristává válhat.
Hszincsiangban muszlim hitű kazahok és kirgizek is élnek, bár jóval kevesebben, mint az ujgurok. A politikai átnevelő táborokban több ezer (muszlim vallású) kazah és kirgiz kisebbségit is fogva tartanak. Biskekben, a kirgiz fővárosban decemberben és januárban fiatalok tüntetettek a Kínában élő nemzettársaikkal szembeni hatósági eljárások ellen.
A kínai hatóságok azonban nem csak az iszlám ellen lépnek föl. Sokszor csaptak már le keresztény közösségekre is, híveket és papokat tartóztattak le, templomokat szentségtelenítettek meg. A tibeti buddhizmus követőit is szigorúan megfigyelik.
Az utóbbi időben a legfeltűnőbbek mégis az iszlám követői elleni intézkedések. Az 1,4 milliárd lakosú Kínában több mint húszmillió muszlim él, a hivatalosan elismert 55 kisebbség közül pedig tíz az iszlám vallást gyakorolja.
Az ellenszenv irántuk 2014 óta erősödött fel a kínaiak körében. Abban az évben ugyanis ujgur szakadár terroristák 13 embert késeltek halára egy vasúti pályaudvaron Kunmingban.
Külföldi politikusok, szakértők, s emberjogi aktivisták már többször bírálták az ujgurokkal szembeni kínai bánásmódot, különösen pedig a táborokat. Washington a múlt héten jelentésben hívta fel a figyelmet arra, hogy Kína tavaly az ujgurok közül a korábbinál is többet hurcolt táborokba, amelyekben becslések szerint már legalább 800 ezer embert tartanak fogva, de az is lehet, hogy akár kétmilliót.
Li Ju-cseng kínai külügyminiszter-helyettes március 15-én tagadta az átnevelő táborok létét. Közölte: a létesítmények valójában bentlakásos oktatási intézmények, amelyeket hamarosan bezárnak.
Kormánya sem tétlenkedett. Li nyilatkozata előtt jelentést adott ki az emberi jogok egyesült államokbeli helyzetéről. A 2018-as állapotokat taglaló kínai dokumentum egyebek mellett megállapítja: az USA-ban elharapózott a fegyveres erőszak, ráadásul egyre nyilvánvalóbb a faji alapú megkülönböztetés, a polgári jogok súlyos megsértése és a jövedelmek közötti szakadék. Ezenkívül erősödik a bevándorlókkal szembeni gyűlöletkeltés és ellenszenv is.
