Vajdaság és az ott élő magyarság volt a vezérgondolata a chicagói székhelyű Magyar Baráti Közösség idei „nyári egyetemének”. A több mint negyven éve tartó hagyományos augusztusi táborozásra 1976 óta a délkelet ohiói Lake H ope (Reménység tó) nemzeti parkban kerül.
Nem először irányul a figyelem a vajdasági magyarság létkérdéseire, hiszen a baráti levelezőkörből folyóirattá, évkönyvvé és rendszeres táborozássá izmosodott Itt-Ott Mozgalom motorja egy lelkes délvidéki származású csoport: a Magyar Szó olvasói által is jól ismert, a magyar kormány által nemrég magas kitüntetésben részesített Krémer Sándor, továbbá Gödölley Mihály, Megyeri József, valamint Bedroszián Álmászt nyugalmazott operaénekes, a körtési származású Kovács Béla atomfizikus özvegye.
Az Itt-Ott találkozóknak minden évben vannak Kárpát-medencei vendégei, köztük a rendszerváltásban is jelentős szerepet játszó magyar ellenzék, valamint az irodalom és az előadóművészetek közismert szereplői. Vajdaságból az elmúlt húsz évben Ribár Béla, Hódi Sándor és Bozóki Antal tartott itt előadást, Matuska Márton és Purger Tibor pedig már másodszor volt a találkozó kerekasztal-vendége. A kulturális programnak is voltak már vajdasági származású részvevői és vonatkozásai: 2010-ben az adai Török Testvérek zenekar szolgáltatta a talpalávalót és a magyar népzenei hagyományokat ismertette. Az idén Kiss Eszter, a budapesti Katona József Színház művésznője a délvidéki irodalom történetéből válogatott, valamint Jung Károly gyűjtéseit alapul véve a délvidéki magyar mondavilágból készített izgalmas összeállítást.
Az Itt-Ott egyik alapítója, Ludányi András politológus professzor, a kisebbségi jogok szakértője a délvidéki magyarság demográfiájának alakulásáról beszélt az első világháborútól napjainkig. Hozzá hasonlóan Krémer Sándor az amerikai magyar szervezetek aktív szerepvállalását szorgalmazta a kisebbségi követelések nemzetközi támogatásában. A bánáti származású Megyeri József feleségével, Bokor Erika pszichológussal együtt a kisoroszi tájház támogatói közé tartozik, annak a történetéről számolt be képekben.
Matuska Márton, lapunk egykori sztár-riportere, a 45 nap ’44-ben című, történelmi jelentőségű sorozat szerzője a kisebbségi sors nehézségeiről értekezett. A kettős állampolgárság létrehozását üdvözölve Orbán Viktor miniszterelnök „zseniális politikusi képességeit” méltatta. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a budapesti kormányzat kevésbé átlátható módon választja ki a határon túli magyar pártok közül azokat, amelyeket támogat. Ezzel párhuzamosan az egyes országok magyar politikai szervezetei is alig képesek az egymással való együttműködésre.
Purger Tibor a vajdasági politikai helyzetet elemezve figyelmeztetett arra, hogy a nemzeti tanácsoknak mint az egyetlen, eddig létrehozott magyar kulturális autonómia pluralista parlamentjének a jövője, sőt Vajdaság területi autonómiája is megkérdőjeleződhet, ha a szerbiai alkotmánybíróság helyt ad a hatalmi pártok követeléseinek.
Az ilyen szabadegyetemi találkozóknak az egyik legfontosabb hozadéka lehet, hogy a jelentős nézetkülönbségekkel politizáló felek is hajlandók és képesek a közös eszmecserére, sőt a megértésre, megegyezésre is. Olyan érték ez, ami sajnos kiveszőfélben van – ha már nem teljesen halott – a kelet-közép-európai politizálásban.
