Mit tehet az a dühödt jobboldali ellenzék, amely két választáson is képtelen legyőzni a mérsékelt haladó szellemű elnököt? Lépten-nyomon megpróbálja ellehetetleníteni. Még akkor is, ha az – a kompromisszumkészség szokatlanul magas fokán – éppen az ellenzék javaslatait próbálja törvénybe emeltetni.
Emlékeznek még az egészségbiztosítási reformtörvényre, amely az USA történetében először megtiltotta a profithajhász biztosítóknak, hogy ejtsék az ügyfelet, ha megbetegszik? Aképviselőházi republikánus többség félszázszor hozott – az elnöki vétójog miatt eleve kilátástalan – törvényt Obama reformjának megdöntésére? Nos, az ádáz tiltakozás a múlté: az amerikai nép ugyanis felfogta, hogy a kisember érdekeit védelmezi a törvény. A Republikánus Pártnak más eszközök után kellett néznie Obama ellehetetlenítésére. Az idei előválasztásokon új teadélutános láz pezsgett, ezért a pártközpont újabb saját, ádáz elnökellenes kampányba kezdett.
Miközben a képviselőházi többség egyszerűen elutasítja az elnök indítványait, sőt a szenátusban megszavazott törvényjavaslatokat – bevándorlási, minimálbér, béregyenlőségi, munkahelyteremtési és környezetvédelmi ügyben – addig egymást érik a vizsgálatok, amelyek a kormányzat végrehajtó szervein keresztül próbálják kikezdeni Obamát. A „Bengázi-botrány” összeomlott, jöhet az adóhivatal „konzervatív-ellenes hajtóvadászata”. Az is porrá vált, nézzük hát, miért akart az adóhivatal egy jobboldali szenátor feleségének machinációi kapcsán nyomozni… És sorolhatnánk.
Mivel a sokat emlegetett, de alaptalan leváltási eljárás eleve reménytelen, a képviselőház elnöke most – törvényalkotás helyett – azzal szórakozik, hogy bepereli Obamát, mert szerinte túl sok elnöki rendeletet ad ki. A végtelenül cinikus hanghordozású John Boehner szerint Obama megsérti elnöki esküjét, „a törvények hűséges végrehajtásának” elmulasztásával. Kit érdekel, hogy a jobboldali elnökök sorra mind jóval több rendelettel „sózták meg” a törvényeket!
Hasonló ügyben, de a szenátusi oldalon arattak legfelső bírósági győzelmet a republikánusok, amikor a taláros testület úgy döntött, hogy Obama megsértette az alkotmányt, amikor a szenátus ülésszakai közötti szünetekben jóváhagyás nélkül állított be politikai kinevezetteket egyes kormányhivatalokba. A bírák szerint legalább tíz napnak – nem pedig háromnak – kell eltelnie ülés nélkül ahhoz, hogy a szenátust „ülésszakon kívülinek” lehessen nyilvánítani. Mivel a testület hetente egyszer nyáron is „összeül” 1-1 percre, a tíz nap szünet soha nem jön össze. Az viszont igen, hogy – a közelmúltban demokrata többséggel végrehajtott házszabály-módosításig – egyetlen szenátor meg nem indokolt kifogása is elegendő egy jelölt kinevezésének meghiúsításához. Márpedig a jobboldal nemcsak személyek ellen használta ezt a taktikát, hanem azok ellen a kormányhivatalok ellen, amelyeknek a működését meg akarja akadályozni: például az energiahivatalét vagy a munkaügyi egyeztető bizottságét.
Végül még egy gyöngyszem: a legfelső bíróság a megsemmisítette azt a massachusettsi törvényt, amely 10 méter távolságot írt elő a nőgyógyászati klinikák bejáratánál a magzatelhajtás ellen tüntetők számára. A bölcs főbíró szerint a törvény sérti a szólásszabadságot, és lehetetlenné teszi a „segítőkész, gondoskodó, személyes tanácsot nyújtó beszélgetéseket”. A valósághoz ennek semmi köze: a törvényt azért hozták, mert fundamentalista keresztény aktivisták a sokszor szerencsétlen sorsú, eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő páciensek arcába furakodva ordítozzák a „gondoskodó tanácsokat” meg az Ószövetség tűzzel-vassal fenyegető üzeneteit. Arról nem is beszélve, hogy a „segítőkész” tüntetők egyike-másika személyes életcéljának tűzte ki a klinikák dolgozóinak tűzfegyverrel történő másvilágra „segítését”. Amivel már nem foglalkozik a „szólásszabadságot” védelmező főbíróság. Megkezdődött a forró amerikai nyár.
